Színházban fogunk fürödni, juhé!

 

 

 

A kérdés már csak az – a színházigazgató szavaival élve –, hogy ebben az időszakban csúcsosodó gazdasági és erkölcsi válság mennyire optimális forgatókönyv, és ki meddig bírja cérnával. Meg nem erősített sajtóforrások szerint a színház költségvetése már ebben az évben is 1,3 milliárd régi lejjel csökkent. Tompa azonban nem hajlandó változtatni az intézmény öt éves tervén. És nem csak ő szeretné, ha Kolozsvár elnyerné Európa Kulturális Fővárosa címet.

 

 

 

A kolozsvári magyar színház 2010-2011-es évada világhírű rendezőkkel, kortárs szerzők és az egyetemes drámairodalom műveivel, felolvasószínházzal, költői estekkel, komolyzenei és dzsesszkoncertekkel, valamint különböző alternatív programokkal kecsegteti a közönséget. 

 

Szeptembertől bemutatókkal rajtolnak, jelenleg három produkciónak zajlanak párhuzamosan a próbái. A nagyszínpadon kortárs világszínház egyik alakjának, Matthias Langhoffnak a vezetésével már nyár végén elkezdték Shakespeare Szeget szeggel című darabjának próbáit, melyet Mértéket mértékkel címen mutatnak be szeptember 22-én.

 

Arisztophanész Lüszisztratéjának bemutatójára október 8-án kerül sor, rendezője Dominique Serrand francia származású, Egyesült Államokban élő alkotó. A napokban indult be újra Visky András Alkoholisták című művének próbái, melyet október 5-én láthat a közönség a stúdióteremben. 

 

Szintén decemberig lesz látható egy különleges projekt a stúdióban, melynek munkacíme Verespatak. A projektet három fiatal rendező Gianina Cărbunariu, Andrea Vălean és Radu Apostol hozza létre egy drámaíróval, egy díszlettervezővel és egy koreográfussal karöltve. A három rendező két hetet töltött a színészekkel együtt Verespatakon augusztusban, hogy dokumentálódjanak a darab megírásához, melynek leadási határideje szeptember közepe. A  próbákat október 9-én kezdik, és november végén lesz a bemutató a stúdióteremben. 

 

A kolozsvári színház nemcsak ezzel a produkcióval kezd belemerülni a dokumentarista színházi kísérletezésben, kapunk még egy adagot decemberben Alize Zandwijk rendezőtől is, aki Hollandiába emigrált amatőrökkel mesélteti el bevándorlásuk történetét. A darab címe: Mothers.

 

Az alternatív programokhoz tartoznak a magyar klasszikus drámák – felolvasószínházi sorozat Karácsonyi Zsolt műveivel megspékelve. Kortárs költői estekkel sem maradnak adósok, hallhatunk majd Markó Béla, Kovács András Ferenc, Balla Zsófia, és a három Királyok, Király László, Király Farkas és Király Zoltán verseiből egész estés ízelítőket. 

 

 

 

A sajtótájékoztatón Visky András művészeti igazgatóra hárult a feladat, hogy bemutassa a színház off-programját. „Ez egy underground projekt, teljesen új kísérlete a színháznak. A színház művészeit hívtuk meg rá, hogy javasoljanak olyan szövegeket, vagy ötleteket, amelyek egy experimentálisabb nyelvet jelentenek, és amelyek közvetlenebbül szólítják meg a közönséget”, magyarázta Visky, aki az off-program egyik példájaként Dimény Áron és Albert Csilla ötletéből született és általuk játszott Tiramisu – Megöltem az anyámat című darabot említette, melynek bemutatójára valószínűleg januárban kerül sor. 

 

De folytathatnánk a sort az Egy őrült naplójával, amely Tompa Gábor egykori tanítványa, Tom Dugdale ötlete volt, és amelyet a Tranzit Házban rendez majd meg, vagy Albert Júlia költészeti estjével. Az off-program ötlet tulajdonképpen magától született meg, a színészek jelentkeztek különböző javaslatokkal, lényege, hogy változatosabbá tegyük a színház programját – vallotta be végül Visky. 

 

Tompa szerint az off-programokat kevés költségvetéssel nyélbe lehet ütni, ez a csökkentett költségvetés egyik leghatékonyabb fegyvere. Egyszerű és újrahasznosítható díszletek, no budget előadások. 

 

 

 

Az évad megkoronázása a december 1-18 között zajló Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál lesz, mely ezúttal a terek interferenciáját is hozza. A stúdióteremen és a nagyszínpadon kívül több kolozsvári helyszínt is szeretnének bevonni a játszószínek közé. A Tranzit Házban, mely valószínűleg a fesztivál klubjaként funkciónál majd, az alkotók kerekasztalokat tartanak az előadások másnapján. 

 

Szintén a Tranzitban és további két térben, az Ecsetgyárban és valószínűleg a Bánffy-palota udvarán felállított sátorban is nézhetünk majd előadásokat, de Tompa szerint a Főtér is szóba jöhet mint lehetséges előadótér. A fesztiválra neves európai társulatokat és rendezőket hívtak meg, Krystian Lupa, Nagy József (Josef Nadj) Európa-díjas rendezők, Matthias Langhoff, Dominique Serrand, Andrei Şerban, Benjamin Lazar, Boris Bakal, vagy a hazaiak közül Alexandru Dabija és Bocsárdi László darabjain ínyenckedhetünk. 

 

A kolozsvári magyar társulat hat előadással vesz részt a fesztiválon. És hogy ne csak színdarabon alapuló produkciókat láthassunk, a szervezők táncszínházat is tartogatnak számunkra. No, meg kiállítást a kolozsvári magyar színház előadásainak és mindennapjainak képeiből, könyvbemutatókat, és rendezői elvekről, módszerekről szóló kerekasztal-beszélgetést.

 

A fesztivál finanszírozásával kapcsolatban jegyezte meg Tompa, hogy Emil Boc nem tartotta be ígéretét, miszerint 200 ezer euróval támogatja minden évben az Interferenciákat. Elmondása szerint a kormányfő, amikor még Kolozsvár polgármestereként tevékenykedett, ezzel az összeggel támogatta az Európai Uniói Színházi Fesztiválját, és ígéretet tett arra, hogy ugyanekkora finanszírozást nyújt az Interferenciákra is. Ehhez képest 3 ezer eurót kaptak a fesztiválra az önkormányzattól. 

 

„Ekkora összeget ad egy olyan város, amely szeretne Európa kulturális központja lenni, vagy legalábbis úgy tűnik, hogy ezt akarja. És ha jól értettem a visszajelzésekből, a színház és a fesztivál a legerősebb érvek között szerepel”, magyarázta Tompa.