Születés, halál, ivarszervek érése
Ne tévesszen meg senkit a marosvásárhelyi Stúdiószínház Parasztoperája: se nem paraszt, se nem opera (egy kicsit azért mégis is-is): mély lélegzetnyi pörgés, színházi flash minden rendű, rangú és ízlésű színházba járónak.
Pintér Béla-Darvas Benedek kortárs darabját a régi világ mendemondáiról Porogi Dorka vitte színpadra a Művészeti Egyetem diákjaival.
A Köteles Sámuel utcai produkcióban a legközelebbről ismert karakterek (vagyont gyűjtögető anyukák, szerszámos ládával bütykölgető apukák, bezzeg testvérek, édesek, mostohák, messziről jött idegenek, ármánykodó jóakarók) kerülnek váratlan, bizarr helyzetekbe.
Sokan láttunk már ilyent,
és sokan el sem tudjuk mindezt képzelni. Mese, példa- és elrettentő beszéd szól a nézőkhöz, nézőknek és nézőkről.
Nem ígérjük azt, hogy a végén győz a jó, vagy hogy a rossz elnyeri méltó büntetését, de az előadás alatt mindenképpen kiderül néhány, napjainkban kardinálisnak bizonyuló kérdés.
Meg lehet tudni például (kellő ráhangolódás, nyitottság árán), hogy mitől szaporodik a magyar, mit csinál a feleség, amíg a férj a református világtalálkozót járja, hogy ki hazudik az oltár előtt, honnan van, vagy hova lett a pénz, a föld, a vagyon, ki kit baszogat, és az is mit kezdjünk azokkal, akik
fiatalkorukban bunkó parasztok voltak.
(És mi van akkor, ha a fiatalkorú bunkó paraszt történetesen a saját apánk. Mellékkérdés: része-e a bunkóparasztság a nemzeti kultúrának, illetve átöröklődik-e a családi ármány?)
Ez az az előadás, amelyben még azoknak a nótáját is elhúzzák, akiknek hideglelése van a nótázástól: jól ismert erdélyi népzene kíséri, előzi és követi a történetet, mindeddig ismeretlen módon, stílusban túl és innen a közhelyeken.
Szavunkat ne feledjük: a széki négyest barokk kamarazenekar kíséri és kísérti, amelyben Strausz Imre István, Simoncsics Zsófia, Szakács Zoltán mellett az erdélyi népzene értője és ismerője, a japán Hayashi Akio is helyet, illetve szerepet kap.
A Művészeti Egyetem diákjai kiszámítható, friss, pontos játéka szolgál valódi meglepetésekkel (például, hogy tudnak énekelni, horribile dictu beszélni). Ráadásul minden előadáson eljön az a pillanat, amikor a közönség hátrahőköl. Tisztára, mint a moziban.
(Mi előre szóltunk!)
A tánc- és daljáték, a groteszk, az abszurd, a tragédia és komédia határán billeg a marosvásárhelyi Parasztopera szereplői egy új, és sok mindenre felkészült új színészgeneráció tagjai.
Van köztük naiva és van tragika, komika, hősszerelmes, a legmeglepőbb azonban az, amikor a sok figura egyszerre, kettő- vagy éppen a három az egyben karakter-árukapcsolással bukkan fel. Érdemes velük ismerkedni, a Stúdió Színház remek randi hely a kulturális találkozásokra is.
Parasztopera, a manna.ro külön ajánlásával.
