Itt az ősz, érik a kormányválság

Tulceán találkozott hétvégén a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezérkara, hogy felkészüljenek a kormány elleni bizalmatlansági indítvány benyújtására. A tervek szerint ezzel a lépéssel kezdődik az őszi parlamenti ülésszak.

Traian Bãsescu a háttéralkuknak taktikus ajánlattal ment elébe: arra figyelmeztette a legnagyobb ellenzéki pártot, óvatosan bánjanak a bizalmatlansági indítvány intézményével, megtörténhet, hogy a Demokrata Liberális Párt (PDL) kormányra hívja elszánt kritikusát.


A PSD tagjait láthatólag megzavarta a fenyegető felhívás keringőre:

a pártvezetés egy része leszögezte, semmiképpen sem lépnek koalícióra, hanem kikényszerítik az előrehozott választásokat. A pártelit másik része úgy véli, hogy elkerülhető a róka fogta csuka csapdája, ha a bizalmatlansági indítvány benyújtásával várnak október közepéig, ekkor hozza nyilvánosságra ugyanis a PSD Országos Tanácsa az új kormányprogramot.

Augusztus elején Victor Ponta, a PSD elnöke még úgy nyilatkozott, hogy a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) közösen sincs meg a bizalmatlansági indítvány sikeréhez szükséges 236 szavazat, ennek ellenére mindenképpen elindítják az eljárást, hogy tudatosítsák a választókban: a Boc-kabinet alkalmatlan a kormányzásra.

A parlamenti akcióval egy időben országos kampányra is készül a PSD, az előre hozott választások előszeleként szeretnék elérni a szavazókat, és tudatosítani bennük: változásra van szükség. Augusztus végére azonban úgy tűnik, az ellenzék nem elégszik meg a szimbolikus gesztusokkal, és megkezdődött a toborzás az indítvány sikeréhez szükséges szavazatszámért.


A PDL-n belül is érezhető a feszültség:

tíz szenátor jelentette be kiválását a szenátusi csoportból. A Georgica Severin körül tömörülő csoportosulás azonban jelezte, ha megtörténik a pártelhagyás, akkor sem csatlakoznak a PSD vagy a PNL soraihoz, függetlenként folytatják tovább. Lehet, hogy a lemorzsolódás itt nem áll meg: meg nem erősített információk szerint további három szenátor jelezte, fontolgatja a kilépést: még nem tudni, milyen hatással lehet a bizalmatlansági indítvány jövőjére a kormánypárton belüli feszültség.

Traian Bãsescu „nemzeti program” végrehajtását kérte számon párttársain, és arra figyelmeztetett, ha a PDL nem elég „határozott” és gyors, akkor kerülhet kormányra a PSD. A határozottság jelen esetben a minisztériumok vezetését érinti első sorban: össztűz zúdul a napokban tanügyi és az egészségügyi tárca vezetésére is.

Daniel Funeriu az utóbbi hetekben viszonylagos csendben vihette a szakágon belüli reformot, ennek oka azonban csak az volt, hogy elültek a nyár eleji sztrájkok keltette feszültségek, az érettségi körül kirobbant botrányok (gondot okozott, hogyan pótolják a sztrájkban résztvevő pedagógusokat a vizsgabizottságokban, botránnyal járt az idei csalássorozat, általános elégedetlenséget szült az elbocsátások és a fizetéscsökkentések híre stb).

Most azonban a pótérettségi és a tanév közeledtével újra felforrósodott a levegő a tárca körül. Funeriu – a nyári nehézségeket és nézeteltéréseket megelőzendő – javasolta, hogy ellenőrizzék a következő hetekben a megyei tanfelügyelők elkötelezettségét a kormánypártok iránt. Az ellenzék ezt a gesztust a politikai lojalitás kikényszerítéseként, a tanügyi rendszer átpolitizálásaként értelmezte, és lemondásra szólította fel a tárcavezetőt.

Cseke Attila, határozottságának köszönhetően, viszonylag konfliktusmentesen vészelte át a kórház-decentralizáció nézeteltérésekkel terhes időszakát, ám a giuleºti-i tragédia óta felerősödtek a lemondását követelő hangok. Bár az egészségügyi minisztérium adminisztratív szinten nem felelős a bukaresti szülészeten történtekért, sokan úgy vélik, a tragikus baleset oka az egészségügy alulfinanszírozottsága és a decentralizációt jellemző szervezetlenség.

Még nem ült el az egész országot megrendítő baleset miatti vita, máris új front nyílt Cseke körül. Szakmai szervezetek a napokban azért kezdték el követelni a tárcavezető távozását, mert a miniszter – a decentralizáció egyik leágazásaként – arra szólította fel az egészségügyi alkalmazottakat, döntsenek:

a magán- vagy az állami szektorban kívánnak-e dolgozni.


A miniszteri szigor mögött az egészségügyi támogatás egyik legégetőbb problémája áll: bár az állami és a privát szektor is részesül állami finanszírozásban, az előbbi egyre inkább elszegényedik, a keresztfinanszírozásnak köszönhetően az utóbbi egyre tőkeerősebb lesz. A biztosítottak pedig az esetek többségében fizetik a biztosítást, és fizetik az állam által támogatott szolgáltatások önköltséges díját a magánszektorban is.

Az orvostársadalom úgy véli, hogy a kettős munkavállalásra a megszorító intézkedések miatt feltétlenül szükség van, az állam képviselői viszont elszántak: nem támogatható kétszer ugyanaz a tevékenység.

Bár az agrárium és a belügy körül még nem robbantak ki a tanügyhöz és az egészségügyhöz hasonló konfliktusok, de a feszültség ezekben a szakágakban is nő. Õsszel országos sztrájkra készül a rendőrszakszervezet, és tüntetni fognak az elmaradt szubvenciók miatt elégedetlen gazdák is.

Nem sikerág a külügy sem: egyre szélesedik a Franciaországban élő, illetve onnan hazatoloncolt romániai romák miatti diplomáciai botrány. A Boc-kabinet sem szembe menni, sem elfogadni nem tudja a franciák álláspontját, nemzetközi szinten egyre elfogadottabb az a nézet, hogy Románia bukott szociális politikája miatt sokasodnak a konfliktusok.


A kör majdnem bezárul a kormány körül

azzal a kezdeményezéssel, amely a hazai sajtó védelmét tűzi ki célul. A felháborodást az váltotta ki, hogy a nyilvánosságot kedvelő, ám a sajtóval ellentmondásos viszonyban lévő Traian Bãsescu nemrég „nemzetbiztonsági veszélyforrásként” határozta meg a Legfőbb Védelmi Tanács (CSAT) egyik ülésén a hazai tömegtájékoztatást.

Több szocdem és liberális képviselő, ismert sajtós, televíziós személyiség, egyházi elöljáró országos kampány elindítását jelentette be a hétvégén, mert – mint fogalmaznak a tiltakozók – a jelenlegi országvezetés a demokrácia alapvető intézményeit sem tartja tiszteletben, ezért váltásra van szükség.