Közbirtokokért perelnék az államot
Az államot egy-két millió állampolgár nevében kívánják perelni, amiért közösségektől vagyonokat kobzott el.
Különböző nemzetközi bíróságokhoz kíván fordulni több egyesület, amiért a román kormány a bírói határozatok ellenére önkényesen kisajátítja a faluközösségi birtokokat, és különböző beruházóknak juttatja, mondta ma kolozsvári sajtótéjékoztatóján Szőcs Sándor ügyvéd.
Szőcs Sándor (balra) az MPP Kolozs megyei tagjaival | Fotó: Oborocea Mónika
A közbirtokossági egyesületek képviselője elmondta, a Verespatakon ciántechnológiával bányászni kívánó, román-kanadai cég, a
Rosia Montana Gold Corporation is így jutott földterületekhez.
Az ügyvéd tájékoztatása szerint a jelenlegi hatalom azzal, hogy az önkormányzatok kezébe adta a faluközösségek birtokait, megszegte az Európai Emberi Jogi Egyezményt. A bírósági határozatok dacára a prefektúrák és a megyei tanácsok segítségével a polgármesteri hivatalok saját magukra ruházták át a tulajdont, például Verespatak esetében.
A Magyarvalkói Nemes Atyafiak Közbirtokossága és egyéb szervezetek mellett a kalotai közbirtokoság képviselője elmondta, a tervek szerint két-három héten belül elindítják a pert, amennyiben az állam nem tesz lépéseket. Az államot egy-két millió állampolgár nevében kívánják perelni, amiért
közösségektől vagyonokat kobzott el.
Abrudkerpenyesen (Verespatak) például a volt jobbágyok közbirtokossága esett áldozatul. Miután bírósági határozat született az abrudkerpenyesi közbirtokosság javára, „a polgármester sunyiban kérelmet intézett a megyei bizottsághoz, mely a verespataki polgármesteri hivatalnak adományozta a birtokrészt, ez utóbbi pedig átadta a kanadai cégnek”. Szőcs Sándor kiemelte, mindezt telekkönyvekkel, birtoklevelekkel tudja bizonyítani.
Hozzátette, azért nagy szívfájdalma a kormány jogtalan kisajátítási eljárása, mert a falvak nem kevés profitot tudnának a közbirtokok földterületeiből termelni. A faluközösségek vagyona a múltban állandó munkahelyeket teremtett, például erdészek, pásztorok dolgoztak rajta. Csak a vadászati engedélyekből, favágásokból már pénzre tettek szert.
Az abrudkerpenyesi eset mellett Magyarvalkón szintén semmibe veszik a bírósági döntéseket, mondta Szőcs Sándor. Magyarvalkón a közbirtokosság 1500 hektáros területéből 850 hektárt sikerült visszaszerezni. A fennmaradó rész visszaszerzését nehezíti, hogy például a polgármesteri hivatal semmibe veszi a visszaperelt birtok tulajdonjogát.
Az ügyvéd tájékoztatása szerint Erdély területének kétharmada ilyen tulajdon alatt állt egy évezreden keresztül. A falvaknak általában a fejedelmek adományoztak földterületeket.
