Közkinccsé tennék az egyetemet

Vincze Enikő izgult a legjobban a tegnapi nyilvános vitán, ahol három rektorjelölt osztotta meg elképzeléseit a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem vezetéséről. Az egyetlen magyar jelöltnek van is miért izgulnia: a tegnapi beszélgetésen az ő programját láttuk elméleti szinten a legkerekebbnek, gyakorlati szinten a legdemokratikusabbnak.

Fotók: www.democratieubb.ro

Ha nem 2012-t írnánk, hanem mondjuk 2020-at, szerintünk biztosan ő nyerne, de így sem kell magára erőltetnie az esélytelenek nyugalmát.

Valahol minden diák és oktató arról álmodik,

hogy érdemben beleszólhasson az egyetem ügyeibe, tomboljon körülötte a sokféle tudomány és érdeklődés, és a város életével se csak a kocsmákban találkozzon. Vagyis a részvételi demokrácián, multiversitáson és a helyi köz- és civil életen alapuló, abba beépülő egyetemről. A kérdés csak az, hogy az elit és a diáksereg mennyire felkészült egy ilyen váltásra, amilyent Vincze Enikő kínál.

Nem titkon abban reménykedünk, hogy Vincze Enikő rektor lesz, és a tegnap bemutatkozó két másik jelölt a rektorhelyettes. A menedzserként nagyot alakító Daniel David és a diplomataként biztos befutó Ioan-Aurel Pop jó csapatot alkotna a gyakorlatban Vincze Enikővel.

A BBTE politikatudományi karán este hatkor kezdődött nyilvános vitát nagyon élveztük: a politikusi mellébeszélés és szurkapiszkálás helyett végre értelmes emberek a tárgyról beszéltek, és sugárzott az egymás iránti tiszteletük. Most először rendeztek ilyen vitát (interneten is közvetítették), és volt diákként végre nem csak pletykaszinten hallhattunk az egyetem belső ügyeiről. Arról, hogy hova vándorolnak, illetve nem vándorolnak a pénzek,

ki mennyire hatalommániás.

A beszélgetésen az öt rektorjelölt közül csupán hárman jelentek meg, Cristina Ciumaş és Decebal Ciurchea távolmaradt. Az első körben öt-öt percet kaptak a jelöltek, hogy bemutassák programjukat. A moderátornak, Mihnea Măruţă újságírónak csak néhányszor kellett figyelmeztetnie a jelölteket, hogy túllépték a megszabott időt, különben minden olajozottan ment. Senki sem emelte fel a hangját, nem vádaskodott a közönség soraiból sem. Legalábbis hangosan nem.

A bemutatkozást Daniel David pszichológus kezdte azzal, hogy a BBTE-n tanuló diáksereg 90 százaléka Erdélyből származik, és csupán egy százaléka külföldről. A rémisztő hazai demográfiai adatok is azt sürgetik, hogy az egyetemet tegyék nemzetközivé, vagyis ide kell vonzani minél több diákot, folytatta. Már csak azért is, mert a kolozsvári BBTE költségvetésének 51,5 százaléka nem az államkasszából jön.

Daniel David, Ioan-Aurel Pop, Vincze Enikő

Daniel David a számok embere, gyakran hangsúlyozta, hogy vétek lenne elbagatellizálni az egyetem gazdasági és pénzügyi vonatkozásait. A számokon kívül úgy tűnt, ő ismeri a legjobban az új tanügyi törvény passzusait és az egyetemet érintő jogszabályokat.

Ioan-Aurel Pop tudja, mi fán terem a PR,

tőle az ajtóban esztétikusan kivitelezett szórólapot kaptunk. A fedőlapot a szivárvány színei ölelik körül, kíváncsiak vagyunk, tudja-e a történész oktató, hogy a meleg közösség szimbólumát csomagolták a kellemes tapintású, nyolc oldalas bemutatkozóra.

A vita alatt egy nagy műveltségű nagykövet benyomását keltette, ő említette először a multi- és interkulturalitást, és azt, hogy fel kellene pezsdíteni a magyar, német és román oktatási vonalak közti kommunikációt. Az a típus, akiről Az egyetemi tanár jut az eszünkbe, nyugodt tekintélyt sugárzott, és neki volt a legízlésesebb kosztümje.

Vincze Enikő meglepetésjelöltnek nevezte magát

Néhányszor be is remegett a hangja, pedig az ő bemutatkozója arról árulkodott, nem részelképzelései vannak az egyetemről, hanem egészében látja, hogyan kéne kimozdítani az intézményt a kényelmes izoláltságból. Csakis konszenzussal hozna döntéseket, egyetlen szakot, képzést sem szüntetne meg azért, mert most éppen nem menő, és mindenképp nyitna az egyetem belső szintjei között és kifele is. Részletes programjáért katt ide meg ide.

A bemutatkozók után a moderátor három kérdést tett fel a jelölteknek: hogyan látják az egyetem autonómiáját és finanszírozási lehetőségeit, a közszférában és politikában betöltött szerepét, illetve a rektor és a szenátus közti együttműködést.

Mamutegyetem a közéletben

Daniel David szerint az egyetemnek a közéletben a helye szakértői és kulturális fórumként. A civil szférával való jó együttműködésnek nevezte például az egyetemen megszervezett őszi konferenciát, amely a verespataki helyzetet és ciánbányászatot járta körül külföldi és hazai szakértők, egyetemi tanárok bevonásával.

Ioan-Aurel Pop véget vetne az egyetem kapuiban nyomatott pártpropagandának. Elmondta, Kolozsváron minden ötödik személy a BBTE-n dolgozik. Ha a diáksereg létszámát nézzük, akkor minden harmadik kolozsvári (pontosabban itt élő) tanul az egyetemen, vagy oda köti a munkája. Ez pedig azt jelenti, hogy az egyetem semmiképp sem vonhatja ki magát a közéletből, de úgy, hogy egészséges távolságot tart a politikától.

Vincze Enikő már konkrétabban fogalmazott, szerinte súlyos hiba, ha az egyetem rektora, a felsőoktatási intézmény képviselője a politikai nézeteit a nyilvánosság elé viszi, ahogy ez Andrei Marga vezetése alatt történt.

Az egyetem közjóként azt jelenti, hogy együttműködik a civil társadalommal, partneri kapcsolatokat tart fenn a helyi kulturális, gazdasági, adminisztratív és szociális intézményekkel, és szakértelemmel támogatja a szociális jellegű helyi közpolitikákat is. Az egyetemnek a részvételi demokrácia modelljének kellene lennie a civil szféra felé is, mondta az antropológiával foglalkozó tanár.

Pénz, hatalom, Marga

A közönség arra volt kíváncsi, hogy a jelöltek mennyire vannak tisztában az egyetem jelenlegi pénzügyi helyzetével. Ioan-Aurel Pop itt jegyezte meg, hogy ezzel kapcsolatos érdeklődését azzal utasították vissza, hogy őneki mint egyszerű állampolgárnak nincs joga erről tudni. Vincze Enikő úgy véli, ráférne egy külső auditálás a BBTE-re.

Daniel David elárulta, hogyan lehet adatokhoz jutni: az állami költségvetésből érkező összegek nagyjából nyilvánosak, csak ki kell mazsolázni az egyetem hivatalos közlönyéből, amelyből ő rengeteg példányt nyálazott át.

Ami Marga személyét illeti, Vincze Enikő szerint nem kell megfeledkezni arról, hogy az ő vezetése alatt kapott hivatalosan is multikulturális színezetet az egyetem. De arról sem, hogy a multikulturalizmus nevében hogyan ugrasztották egymásnak a román és magyar, a román és román, illetve a magyar és magyar kollégákat, és vált az egyetem politikai játszmák színterévé.

Ioan-Aurel Popnak az fáj, hogy 1993-tól, amióta kisebb-nagyobb megszakítással Andrei Marga tölti be a kolozsvári BBTE-n a rektori tisztséget, hány tehetséges személy veszett úgymond kárba, akik hatékonyan vezethették volna az intézményt. Daniel David azt emelte ki, hogy Marga hatalommániájához a körülötte lévők és az egyetemi tanárok asszisztálása is kellett.

A következő nyilvános vita jövő szerdán lesz értesüléseink szerint este hét órától a szociológia karon.