Matyi téri kívánságlista

A kolozsvári RMDSZ 11 pontban foglalta össze javaslatait, hogy mitől válna ténylegesen is multikulturálissá a város. Bár az átnyújtással a bejelentett időponthoz képest fél órát késtek, Sorin Apostu polgármester szerint ez a dolgok rendezésének normális módja. Mármint a benyújtás, beintés helyett.

Érezhetően szívére vette a múlt heti flashmobot, a november 10-i tanácsülésen papíron kérte a magyar közösség javaslatait, amit most meg is kapott. Megígérte, hogy napirendre tűzik őket a legközelebbi önkormányzati ülésen.


Mi van a tasakban?

A javaslatcsomag elsősorban a feliratozások többnyelvűségét kéri számon, illetve a benyújtók (László Attila alpolgármester, Csoma Botond, a tanács RMDSZ-frakciójának vezetője, Irsay Miklós, Molnos Lajos, Somogyi Gyula tanácsosok, Czika Tihamér SZKT-tag)  felajánlják benne fordítói segítségüket is.

Az RMDSZ tanácsi frakciója háromnyelvű névtáblákat szeretne a város bejárataihoz, a műemlékeken a román mellett magyar nyelvű szöveget, a polgármesteri hivatal honlapjának magyar nyelvű változatát, városi plakátok, hirdetések, szórólapok, térképek kétnyelvűsítését, magyar utcaneveket a lakosság arányának megfelelően.

Az utcaneveknél visszakérik Dsida Jenőt, amit az ott lakók kérésére változtattak meg, őket ugyanis zavarta, hogy a Kolozsváron alkotó és itt eltemetett költő neve hasonlít a SIDÁ-hoz, az AIDS román nevéhez.
.
A város szervezte eseményeket is multikultivá tennék: javasolják a polgármesternek, hogy a város hatvanezer fős magyar lakosságát figyelembe véve magyar énekeseket, előadókat is hívjanak meg az ünnepségekre, kezdve az idei szilveszterrel.

A decemberben köztereken felhangzó román kolindák mellett kérték, hogy magyar ünnepi énekek is hangozhassanak el, a tanácsosok saját cédéjüket is felajánlották erre a célra. Ugyanígy szeretnék, ha a városi buszokon a hivatal magyarul is boldog ünnepeket kívánna a lakosságnak.


Mert véleményük az van

A tizedik pontban a nemzetiségi gyűlöletet keltő táblákat szeretnék eltávolíttatni, így például a Baba Novac szobron lévőt, ehelyett olyan eseményeknek állítanának emléket, amelyek során a két nemzetiség együttműködött mindenki javára. A közösségeket összehozó dolgokat helyeznék előtérbe. Az utolsó pontban a tanácsosok azt kérik, az önkormányzat kérje ki az RMDSZ-frakció álláspontját is a Főtéren szervezendő eseményekről.

A javaslatok egy részét nem kellene újra megszavaztatni, mert például a három: román, magyar és német nyelvű helységnévtáblák kihelyezésére 2002 óta létezik érvényes tanácsosi határozat, tudtuk meg Csoma Botond önkormányzati tanácsostól. Egyszerűen érvényt kell neki szerezni, ami a polgármester feladata, mondta az RMDSZ-frakció vezetője. Funar ezt nem akarta, Emil Boc kerülte a témát, és végül mindenki elfelejtkezett róla. Annak ellenére, hogy az RMDSZ a tanácsban már többször szóvá tette, mondta Csoma.

Sorin Apostu azzal a kifogással jött, hogy nem léteztek konkrét javaslatok, Csoma szerint viszont a város fejlesztési stratégiája jó néhány olyan intézkedést tartalmaz, amellyel gyakorlatba lehet ültetni a multikulturalizmust.


A tanácsos a halogatás finom technikáiba is beavatott:

– Egy májusi tanácsülésen már felvetettük a műemlékek magyar feliratozását, akkor a polgármester azzal hárította el, hogy ezt a kultuszminiszter egy rendelete tiltja. Mi átirattal fordultunk a kultuszminiszterhez, amelyre adott válaszában a kultuszminisztérium egyértelműen leszögezte, hogy azokban a régiókban, ahol őshonos kisebbségek élnek, javallott magyarul is feliratozni az emlékműveket.

Ezt elmondtam a keddi tanácsülésen, mire a polgármester mondta, hogy igen, tudja, meggondolta magát ezen a téren, és visszavonja korábbi kijelentéseit. Ezt úgy értettem, hogy semmi kifogása nem lenne az ellen, hogy magyarul is feliratozzuk ezeket.
.
Manna.ro: Gazdaságilag is lehet érvelni emellett, hogy mennyi magyar turista látogatja a várost, ez nem hatja meg a többségi tanácsosokat?

Természetesen van gazdasági és egy méltányossági vonatkozása is. Nagyon remélem, hogy a Funar-korszak elmúlt, és már lehet racionális érvekkel hatni a román tanácsosokra, de elsősorban a morális és méltányossági vonatkozást emelném ki. Mert a városnak van egy magyar öröksége. Ezt gazdasági célokra is ki lehet használni, ezt Szebenben nagyon ügyesen megcsinálták. Ott sok a német és a magyar turista is, ott minden emlékművet négy nyelven feliratoztak, magyarul is, pedig a magyar lakosság nem éri el az egy százalékot sem, de ez senkit nem zavart. Így sikerült egy igazi multikulturális identitást kialakítani Szebenben, és ennek nagyon pozitív következményei voltak a turizmus terén. Ezt Kolozsváron is el lehet érni.

Jó precedens az aranyosgyéresi táblákra vonatkozó friss bírósági ítélet is, amely helybenhagyta azt a törvényértelmezést, hogy ha van erre tanácsi határozat, akkor is ki lehet írni magyarul a település nevét, ha ott a magyarság számaránya nem éri el a húsz százalékot. Ezt szorgalmazza az Európa Tanács Regionális és Kisebbségjogi Chartája is, egyértelműen javasolja a tagállamoknak, hogy a kisebbségek nyelvét használják a közszférában.

Ha a város honlapja, hirdetései is többnyelvűek lesznek, akkor elindultunk egy olyan úton, hogy azt mondhatjuk, Kolozsvár ténylegesen is multikulturális város.

Ahhoz például, hogy a polgármester velünk is konzultáljon azokról az eseményekről, amelyeket a Főtéren szeretne szervezni, nem szükséges tanácsosi határozat, ez egyszerű, adminisztratív lépés.

Bár a keddi tanácsülésen többen is kitámadtak, például Sandu kolléga, hogy nem érti, a magyaroknak miért vannak pretencióik, de szerintem ő kisebbségben van, mert a tanácsülés után nagyon sokan odajöttek hozzám, és gratuláltak, hogy felléptem a multikulturalitás érdekében. Nagyon remélem, hogy azokat a döntéseket is dűlőre tudjuk vinni, amelyekhez tanácsi határozat szükséges.


László Attila alpolgármester is bízik

abban, hogy most már betartják az érvényes tanácsi határozatokat. Újdonságként említette, hogy – okulva a Főtér-átadási eseménysorozatból – beiktatták a 11. pontot, azaz a polgármester ezentúl kérdezze meg az RMDSZ tanácsosait is az oda szánt eseményekkel kapcsolatban, és partnerként kezelje őket ezek megszervezésében.

A Mannának adott nyilatkozatából kiderül, hogy a Főtér-használatot is érvényes határozat szabályozza:

– Remélem, hogy amikor lezárjuk ezt az őrült időszakot, amit elnökválasztásnak nevezünk, akkor elkezdjük tudatosan életbe léptetni ezeket és kielégíteni az igényeket.
.
.
Manna.ro: Sorin Apostu már a harmadik polgármester, aki érvényt kellene szerezzen a három nyelvű helységnévtáblákat előíró határozatnak. Mi a garancia arra, hogy nála sikerül ezt keresztülvinni?

Erre akkor lenne garancia, ha a városnak magyar polgármestere lenne. Akkor valószínűleg ez nem lenne vitatéma.

Manna.ro: Vitázni már nincs miről, mert ugye van egy érvényes tanácsi határozat erre.

Igen, egy érvényes tanácsi határozat, amit senki nem támadott meg, és amikor a tanács dönt, akkor a polgármesternek, illetve az adminisztrációnak kötelessége végrehajtani.

Manna.ro: Ön alpolgármesterként ennek az adminisztrációnak a része. Nem tudna jobban odahatni, hogy érvényt szerezzen a határozatnak?

Ezt próbálom. Ezt próbálom, és nagyon remélem, hogy meg is fogjuk tudni oldani. Az elmúlt másfél év alatt sikerült bebizonyítani, hogy Kolozsváron lehet legális körülmények között közterületen szobrot felállítani, kettőt is. 1990 óta ilyen nem történt Kolozsváron, és ezt teljes felelőséggel állítom. Úgy a januári Márton Áron-, mint az '56-os szobor felállítása a törvények betartásával történt, ahogy az nem történt meg a korábbi esetekben. Így a tanács döntéseit is a törvények betartására hivatkozva a legjobb érvényesíteni.

Manna.ro: A 11 pont közül érinti valamelyik a Főtér jövőbeni berendezését?

Nem, a berendezését nem, véleményem szerint az a szakemberek dolga. A tér még távolról sincs kész. Viszont az, hogy mi és mikor zajlik a téren, azt egy tanácsi határozat is szabályozza. Mivel van rá precedens, hogy tanácsi határozatokat nem tartanak be, ezért elevenítettük fel, és kértük, hogy a Főtéren tartandó rendezvények szervezésébe, tartalmába, akár esztétikai, akár más szempontok figyelembe vételével konzultáljanak velünk partnerként. Kerüljük el az ilyen eseteket, amikor, hogy is mondjam, tűzoltómunka szerűen megszerveznek valamit, és utána megpróbáljuk tompítani a hatását.

A sörfesztiválok például be vannak tiltva a téren. A határozat szerint a környéken lévő egyházi épületekben, templomokban zajló eseményeket nem szabad megzavarni, ez tehát eleve korlátozza a rendezvények időtartamát. Azt is szabályozza, hogy milyen rendezvényeket lehet ott tartani, és nincs benne a sörfesztivál vagy ehhez hasonló rendezvény.

Esztétikai szempontból nem a mi dolgunk, azért írtuk ki a versenytárgyalást, hogy szakemberek döntsék el, hogy nézzen ki a tér. És látható, hogy amikor ilyen elhamarkodott döntések születnek, akkor milyen hatása van, és milyen ellenszenvet vált ki egy szürke tér megjelenése.

Manna.ro: Maga a terv lezárt, rögzített dolog? Már nem lehet változtatni rajta?

De nem is akarunk. Egy díjazott terv, aminek az a lényege – és lehet, hogy itt most felborzolom a kedélyeket –, ennek a térnek a domináns eleme a Szent Mihály templom kell, hogy legyen, és a szekunder vagy másodlagos domináns eleme a Mátyás szobor. A harmadik a teret körülvevő ingatlanok homlokzata. A tervezőknek ezt a problémát kellett megoldaniuk. Õk úgy döntöttek, hogy kontrasztot állítanak a tér külalakja és ezen elemek között. Sajnos most láthatjuk, hogy mennyire konzervatívok vagyunk, mennyire nehezen fogadjuk el a változtatásokat, illetve mennyire nincs türelmünk megvárni azt, hogy például a zöld területeket hogyan fogjuk pótolni.

Manna.ro: Az esztétikai szemponton kívül nemrég felmerült egy új szempont is, mégpedig az otthonosság. Felvetődött a Kányádi Sándornak dedikált pad ötlete...

Lesz, lesz.

Manna.ro: Mennyi az esélye annak, hogy civil kezdeményezésként most még valamit el lehessen helyezni, egy térplasztikát, ami otthonossá tenne egy sarkot vagy egész teret? Meg lehet-e változtatni most a tervet?

Várjuk meg, hogy legyen vége a tér átalakításának, és azután próbáljuk megítélni. Addig, amíg nem készül el a tér, addig teljesen felesleges. Véleményt lehet nyilvánítani természetesen, mi is próbálkozunk, éppen a tegnap volt egy beszélgetés a tervezőkkel, hogy milyen egyéb módosításokat kell eszközölnünk, hogy ezt a sokkhatást csökkentsük. Számos megoldást javasoltak.

Manna.ro: Tehát a terv még módosulni fog?

Persze. Persze.

Manna.ro: Azért kérdezem, mert már egy egészen konkrét felajánlás is érkezett: többek között Borboly Csaba felajánlott száz lejt Parászka Boróka ötletének megvalósítására. A kérdés tehát hogy ez kivitelezhető-e.

Szerintem Borboly Csabának van bőven tennivalója Hargita megyében, és azzal foglalkozzon, és mi foglalkozunk a saját Főterünkkel. Ilyen egyszerű.

Manna.ro: Ha egy Kolozsvárhoz kötődő személy vagy csoport szeretne elhelyeztetni itt egy speciális padot vagy egy padon egy táblácskát vagy egy kis térplasztikát...

Meg vannak oldva. Nemcsak a pad, hanem egyéb is, és várjuk meg azt, hogy készüljön el a tér. Addig a felajánlásokat az egyháznak ajánlom, hogy megtegyék.
.
.