Népszámlálási versenykampányok

A magyar identitás vállalása természetes dolog, és ez a tény ellentmond a kampány elvének: természetes dologért nem kell kampányolni – nyilatkozta Székely István, az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetője azzal kapcsolatban, hogy folyik a lakosságmérésre való felkészülés.



A szakértő úgy fogalmazott, elsősorban nem is „meggyőzni” akarják az embereket az identitásvállalás fontosságáról, hanem tájékoztatni őket a felmérés technikai részleteiről, annál is inkább, mert a soron következő népszámlálás sokkal összetettebb, mint a kilenc évvel ezelőtti.


Több a kérdőív, több adatot ellenőriznek a kérdezőbiztosok.

 „Speciális helyzetekkel szembesülünk. Tény például, hogy két és fél millió ember tartózkodik külföldön, követni kell, ki az, aki ideiglenesen van távol. Vagy itt van az állandó lakhelyüktől távol tanuló diákok, egyetemisták helyzete” – emlékeztet Székely István, aki hozzáteszi, a megkérdezettek 95 százalékát tulajdonképpen csak tájékoztatni kell a helyes adatszolgáltatás módjáról és jellegéről.

„A fennmaradó öt százalékba azok tartoznak, akik a nyelvváltás, az identitásváltás határán állnak. A vegyes házasságban élők, a szórványvidékek lakói. Esetükben már nem elég a tájékoztatás. Nagyvárad, Marosvásárhely, Kolozsvár lakótelepein több fiatal van például szórvány helyzetben, mint Dél-Erdélyben” – emlékeztet az RMDSZ-es kampányfelelőse.


Nem térítik a magukat magyarnak valló romákat

A Szövetség külön figyelmet fordít arra a kilencvenezer romára, aki 2002-ben magyarnak vallotta magát. „Olyan emberekről van szó, akiket a közvetlen környezetük romának tart. Mi nem akarunk az identitásról hitvitákat, és nem fogunk missziós tevékenységet végezni a romák között, de szeretnénk elérni, hogy biztosítva legyen az identitásválasztás szabadsága” – szögezte le Székely. 

Arra a kérdésre, hogy az utóbbi évek magyar-roma konfliktusai után mennyi az esély, hogy továbbra is ragaszkodjanak az érintettek a magyar identitásukhoz, az illetékes úgy fogalmazott, nem kell a mélyszegénységben élők konfliktusait etnikai szempontból kezelni.

„A társadalom több szegmense is konfliktusban áll egymással. Nem hiszem, hogy az, hogy valaki alszegi vagy felszegi, protestáns vagy katolikus, befolyással lenne arra, hogy milyen nemzeti identitást nevez meg. A világ legtermészetesebb dolga, hogy a magyarul beszélő romák magyarnak vallják magukat” – véli az RMDSZ főtitkárhelyettese, aki abban bízik, hogy a Szövetség és az EMNP között nem alakul ki

rosszul értelmezett verseny a népszámlálás kapcsán.


„Most nem azt kell bizonyítani, hogy kinek fontosabb a magyar identitás vállalása. Annak nincs semmi tétje, hogy Csíkszereda főterén a magyarság vállalására buzdítsunk. Nagyon fontos az azonban, hogy az EMNP, az EMNT, sőt még a SZNT is ugyanazt mondja ebben a kérdésben. Például, hogy a székelyek magyarok” – nyilatkozta az RMDSZ tisztségviselő, aki elmondta, egyeztetnek a többi szervezettel, ha „felpörög” a kampány.



„Már voltak is egyeztetések, például akkor, amikor arról döntöttünk, hova küldünk kulturális műsorokat a kampány során. Ha jól tudom, az EMNP a saját programtervét is ennek ismeretében állította össze, és ezt maximálisan korrekt eljárásnak tartom” – vont mérleget az RMDSZ megbízottja.

Demeter Szilárd az EMNP népszámlálási felelőseként úgy fogalmazott, „magától adódott” a feladat, hogy a frissen bejegyzett párt is saját, az RMDSZ-től független kampányt indítson. „Vissza kell csábítani a billegő identitásúakat. A pártpolitika bármikor pótolható, népszámlálás tíz évente egyszer van” – nyilatkozta Demeter.


Csak a háttérben egyeztetnek

Arra a kérdésre, hogy miért nem az RMDSZ-szel közösen, vagy a Szövetség kampányához csatlakozva mozgósítanak, az EMNP illetékese úgy válaszolt, tavasszal megkereste Toró T Tibor, a párt ideiglenes ügyvezető elnöke Kelemen Hunort az egyeztetés érdekében, de az RMDSZ elnöke azóta se válaszolt.



„Ennek ellenére  a háttérben a szakemberek folyamatosan egyeztetnek. Nézegejük egymás üzeneteit, hogy ne írjuk felül a másik mondanivalóját. Azt is tisztáztuk, hogy a programok ne üssék egymást” – mondta a megbízott, aki szerint az alternatív kampány a direkt és gerillamarketingre alapoz, hogy minél több magyarhoz el lehessen jutni.


Hólabdázik, matricázik a Néppárt

„Odafigyelünk a peremvidékekre, a szórványra, a Bánságra, Máramarosra, Bukarestre. Minél közvetlenebbül igyekszünk megszólítani az embereket. Például  képeslapokat küldünk figyelemfelkeltés céljával, hogy a címzettek további ismerőseiknek küldjék el, hólabda szerűen terjedjen az információ. Ez kevésbé látványos, de embertől emberig folytatott kampány. A nagyvárosokban pedig matricázni fogunk” – ismertette az EMNP kampányát Demeter, aki szerint a lényeg az, hogy minden politikai és társadalmi erő, amely csak teheti, az most mozgósítson.

„Hogy miért kampányolnak külön a pártok? Hát mire vannak nekünk politikai pártjaink? Az a dolgunk, hogy kampányoljunk, ha ilyen súlyú felmérés van. Oda is el kell menni, ahova egyébként a politikai haszonszerzés logikája nem diktálja, tíz embert is el kell tudni érni” – emlékeztetett a megszólaló.


Nem lopnak identitást

A romákat illetően az EMNP osztja az RMDSZ álláspontját, amely Demeter szerint a „befogadó nemzet” álláspontja. „Azon a kilencvenezer emberen kívül, akik a múltkori felmérésen magyarnak vallották magukat, van még körülbelül ötvenezer roma, akik kötődnek valamilyen szinten a magyar identitáshoz. Nekik ajánlatot kell tenni, be kell kötni őket a nemzet körébe. De ugyanez a helyzet a svábokkal például Szatmár megyében” – tette hozzá az illetékes.

Arra a kérdésre, hogy nem tart-e attól az EMNP, hogy „identitáslopással” vádolják majd meg a magyarokat a roma jogvédő szervezetek, Demeter azt válaszolta, a jogvédő szervezetek teremtsék meg a roma identitásvállalás szükséges feltételeit.