Mit kezdene Vincze Enikő a macsó BBTE-vel?

Idén minden felsőoktatási intézményben választásokat tartanak, az új tanügyi törvény szabályai szerint. A kolozsvári BBTE rektori székéért Vincze Enikő mellett négyen indulnak: Ion Aurel Pop történész, Daniel David pszichológus, Cristina Ciumaş közgazdász és Decebal Ciurchea fizikus.

Vincze Enikő a sajtótájékoztatón | Fotók: Oborocea Mónika

A választásnak, a kampányolásnak máris van egy fontos hozadéka: nyilvános fórum alakult, ahol bárki beleszólhat az ott zajló vitákba többek között az egyetem jelenlegi helyzetéről, működési módjáról, a rektorválasztásról. A honlapot azért hozták létre, hogy a jövőben a döntéseket az egyetemen demokratikusan hozzák meg, ehhez pedig nem árt, ha tudjuk,

mi fán terem a részvételi demokrácia.


„Az, hogy az egyetemen először vannak ilyen típusú választások, azt jelzi, hogy valami van a levegőben. Legalábbis igény van arra, hogy változtassunk azon a módon, ahogy beszélgetünk egymással, ahogy döntéseket hozunk. A mi feladatunk, hogy a részvételi demokráciát megtanuljuk, és ha majd tudni fogjuk, akkor a következő generációnak átadhatjuk mint kész tudást” – mondta a magyar rektorjelölt.

Vincze Enikő programja három nagy témára épül: multiversitas, az egyetem mint közjó és a demokratikus vezetés.


Az egyetem multiversitásként

történő kezelése azt jelenti, hogy elismerik az egyetemen jelen lévő tudományokat, szakmai sokféleséget, és ennek függvényében dolgoznak ki olyan értékelési, finanszírozási rendszert, amely támogatja a minőségi oktatást és kutatást minden egyes területen.

„Életbe fog lépni egy új pénzügyi, támogatási rendszer, amelyről még mindig senki sem tudja, hogyan is fog működni. Nem tudni, hogyan egészül ki a fejkvótás támogatási rendszer a tudományos kutatásért adott pénzekkel. Az egyetem egyéb jövedelmeit, forrásait illetően továbbra is verseny lesz a karok, szakok között, hogy ki hány diákot fog az egyetemre vonzani.

Hogy ez mennyire sikerül, nem csak attól függ, mennyire jól felkészültek a tanárok, mennyire minőségi az adott karon az oktatás, ahol százával vannak a diákok, hanem attól is, hogy a társadalom, a család, a diák hogyan gondolkodik arról, ami eladható, mi az a szakma, amellyel el lehet helyezkedni.

Az egyetemnek vannak forrásai abból is, hogy bérbeadja ingatlanjait, telkeit, támogatásokat kap, adományokat. De nem kevés összeg származik azokból a kutatási programokból is, melyeknek költségvetéséből az egyetem jelen pillanatban 25 százalékot levesz saját adminisztrációs célra. Ezeket úgy kellene felhasználni és elosztani, hogy ezzel ellensúlyozzuk azokat a hátrányokat, melyekkel egyes szakok küszködnek éppen a piacosodás miatt.

Ilyen eljárásokat nem lehet diktatórikusan bevezetni, a konszenzuális döntés a fontos. Biztatni kell az egymással néha szembenálló feleket, hogy az egyetemre mint egészre gondoljanak, ne csak arra a szakra, ami ma éppen sikeres, de holnap lehet, hogy befuccsol” – magyarázta Vincze Enikő.


Az egyetem külső és belső kapocsai

A program másik fő témája, hogy a sokféleségben mi az a közös vonal, amely mindenki számára vállalható. A rektorjelölt szerint ez az egyetemnek mint közjónak a felvállalása: az egyetem – mint a város, a tágabb társadalmi környezet része – együttműködik a civil társadalommal; partneri kapcsolatokat tart fenn a helyi kulturális, gazdasági, adminisztratív és szociális intézményekkel.

A program harmadik pillére a demokratikus vezetés megteremtésének igénye, az egyetem mint a részvételi demokrácia modellje. A rektorjelölt olyan vezetést ígér, amely kölcsönös tájékoztatáson, állandó tanácskozáson, átláthatóságon, egymás kölcsönös tiszteletén és partneri viszonyuláson alapul, és kizárja az autoritárius döntéshozatalt.


Ami a magyar vonalat illeti,

a programban szerepel az is, hogy a BBTE vezetőségének felelőssége kell, hogy legyen a magyar tagozat léte és fejlődése, és arányos képviseletet kell biztosítani nekik minden szintű vezetési fórumban.

„Az elmúlt években a magyar nyelven történő oktatás a BBTE-n az egyetemi charta alapján zajlott, és nagyon nagy mértékben függött a karokon, a tanszékeken lévő informális kapcsolatoktól. Ott, ahol olyan volt a tanszékvezető, a dékán, az együttműködés jó volt. Ahol nem, nagy akadályok voltak. Az új oktatási törvény erősíti a magyar vonal jogi státusát, ilyen értelemben már nincs kitéve az informális erőviszonyok kénye-kedvének.

A csapat: Norbert Petrovici, Selyem Zsuzsa, Vincze Enikő, Roth Mária

Amit viszont még az elmúlt években észrevehettünk, hogy végül is elismerve a magyar vonal autonómiatörekvéseit az egyetem vezetősége sokszor áthárította a felelősséget a magyar vonalra. Szerintem ezen is változtatni kell: a magyar vonal és az egyetem vezetősége megosztott felelősséggel kell, hogy bírjanak. Az egyetem vezetőségének az lenne a feladata, hogy támogató környezetet biztosítson.

A magyar vonalon belüli beszélgetéseket kivinném a román kollégák felé is. Mert az egyetem tényleg közös, és a döntések mindannyiunkat fognak érinteni”, mondta sajtótájékoztatóján Vincze Enikő.


Olvasni, ne csak nézni tessék

Arra a kérdésre, hogy nőként és magyarként mennyi esélyt lát arra, hogy rektor legyen, Vincze Enikő válaszában nem zárta ki, hogy kollégái ez alapján döntsenek majd.

„A programom tükrözi azokat a tapasztalatokat, melyeket nőként és romániai magyarként életem során megéltem. Én hinni akarok abban, hogy a kollégáim nem eszerint, hanem a programom szerint fognak elsősorban értékelni, megválasztani vagy nem”, mondta. Vincze Enikő részletes programja magyarul is olvasható.

A rektorválasztás március elsején lesz, de amennyiben egyik jelöltnek sem sikerül abszolút többséget szereznie, akkor március 8-án megismétlik a voksolást. Holnap este hat órától a jelöltek nyilvános vitát tartanak az egyetem politikatudományi karának 101-es termében.