Tele lett az adóhócipőnk

Szégyenforrásnak, a kultúra és a művészet rombolójának, idiótának kiáltották ki Emil Boc kormányfőt mindössze két óra leforgása alatt Kolozsváron. Sőt, haza is hívták a városba, aztán egy újságíró ijedt tiltakozására inkább szülőfalujába, Răchiţelére küldték.

Még a végén a kincses városban is kontárkodna, hangzott el az érv szerdán a kolozsvári tüntetésen, amely az adótörvénykönyv módosítása ellen zajlott.

A nemrégiben megjelent kormányrendelet értelmében az egyéni vállalkozók, valamint a szerzői jogdíjas vagy megbízási szerződéssel tevékenykedőknek havonta be kell jelenteniük jövedelmüket a megyei egészség- és nyugdíjbiztosítási pénztárnál, illetve a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségnél ahhoz, hogy megússzák a bírságot, ami a júliustól hatályos adótörvénykönyvi módosítás alapján szabható ki.

Ez hatalmas sorokkal és felháborodással járt, és több városban is tüntetéshez vezetett.

Narancssárga karóba húzták

Ma délben a kolozsvári művészek és újságírók vonultak utcára. Körülbelül százötvenen gyűltek össze a román opera épülete előtt, hogy kimondják, mi fáj – egy opera drámai zenéjére. Két bannerrel és egy karóval vonultak fel, melynek végét narancsszínű anyaggal vonták be.

Hogy kit kellett volna karóba húzni, de hogy valójában ki tette ezt meg kivel, nem volt nehéz kitalálni a feliratok alapján: „A pokolba vittétek Romániát, lopásba, hazugságba, korrupcióba, tönk szélére, szerencsétlenségbe és szégyenbe”.

Dan Dumitrana énekes a Kolozsvári Román Operától mindezt a következőképpen fogalmazta meg: „Hogy mit üzen a román kormány a művészek fele? Hogy hazudnak és korruptak, és hülyét lehet belőlük csinálni, meg lehet őket alázni. A legideálisabb az lenne, ha a kolozsvári értelmiség – de nemcsak ők – vehemensen kinyilvánítanák, a szájukba rágnák egyeseknek, hogy mit is jelent a román és az egyetemes kultúra, és mivel maradunk, ha az alkotási hajlamot szétromboljuk holmi rosszul kigondolt törvénykezéssel”.

Nem akarnak zabot hegyezni

A Ziua munkatársa, Rareş Bogdan még radikálisabban fogalmazott. Szerinte nem azzal van a baj, hogy a kormány meg szeretné adóztatni a jogdíjakból származó jövedelmeket, hanem az, ahogyan ezt teszi. „A velünk szemben tanúsított magatartás zavar. Nagyon sajnálom, hogy hittem abban, Romániában másképp is mehetnek a dolgok. Miközben más országokban támogatják a sajtószabadságot, Romániában a sárba tiporják. Sajnálom, hogy valamikor Adrian Năstase és rendszere ellen harcoltam egy olyan emberért, mint Emil Boc. Szégyellem Emil Bocot”, háborgott az újságíró.

Az NCN televízió egyik munkatársa egyenesen döbbenetesnek nevezte azt a szabályozást, mely arra kötelezi az újságírókat, írókat, művészeket, hogy havonta három pénztárnál vallják be jövedelmüket, és fizessék ki potom összegű TB-járulékaikat.

„Hegyezzük a zabot a hivatali sorokban azért, mert néhány miniszter éjszaka álmodott valamit. Lehet, hogy ezzel a tüntetéssel megváltoztatjuk a nézőpontjukat. Elsősorban az eljárás zavar, de ne felejtsük el azt sem, hogy a kormányrendelet alkotmányellenes, mert egy kétharmados törvényt módosít. Ráadásul egy olyan kormány teszi ezt, melyet az Alkotmánybíróság az orránál fogva rángat”, magyarázta.

Se az érintettek, se a kormány nem látja át

Úgy vélte, az adótörvénykönyvet módosító sürgősségi rendelet ellentmondásoktól hemzseg. A hatályban lévő törvények szerint ugyanis a társadalombiztosítási hozzájárulások bejelentése, kiszámítása és befizetése a munkáltató feladata, a rendelet végrehajtására vonatkozó szabályozás már a művészre, újságíróra hárítja ezt a feladatot.

A rendelet Romániában körülbelül 650 ezer személyt érint, és igencsak kevés pénztár áll rendelkezésükre, hogy havonta befizessék a járulékokat.

Az sem világos, kinek és milyen esetben kellene hozzájárulnia az egészségbiztosítási pénztár büdzséjéhez, a törvények szerint ugyanis nem kell fizetniük azoknak, akiktől ezt munkakönyves fizetésük, munkanélküli segélyük, illetve nyugdíjuk után egyébként is levonják, vagy az állam befizeti.

A munkanélküli alapba való befizetést előíró cikkelyek is jócskán ellentmondanak más jogszabályoknak. A munkaügyi miniszter egyik nemrégiben kiadott rendelete arra vonatkozik, hogy az alapba történő befizetés kimondottan a jövedelmet biztosító intézmény feladata.

Az adótörvénykönyvet módosító határozat viszont a szellemi tevékenységet űzőkre hárítja ezt a feladatot. „Nem csoda, ha maguk a hivatalok sem tudják, ki, mikor, mit és hogyan kell, hogy fizessen”, zárta a mondandóját a NCN munkatársa.

Nagyon védték a művészeket

Miután mindenki kinyilatkozta magát újságíró kollégájának, a Kolozs Megyei Újságírók Szakmai Egyesülete, a Transilvania Art – a román opera művészeinek érdekvédelmi tömörülése –, a SindArta – a színészek szakszervezete – és az írók tömege elindult az esőben a Főtér felé.

A száz emberből álló csoportot feltűnően sok csendőr és rendőr kísérte. Erre jegyezte meg Rareş Bogdan, a Ziua de Cluj igazgatója, hogy nem érti, miért aggódik ennnyire a román hírszerző szolgálat, holott a közveszélyes bűnözők nem a maroknyi művész és újságíró között bújkálnak.

A Főtért elhagyva a tüntetők a prefektúra épülete felé vették az irányt, ahol egy kis pfujolás és skandálás után néhány napilapot karóba húztak, és átadták a kormányt képviselő prefektusnak. Florin Stamatian megértőnek mutatkozott, és megígérte, közvetíti a művészek és újságírók panaszait a kormány felé.

A tüntetés ideje alatt a kormány úgy döntött, jövő héten módosítja a szóban forgó rendeletet, hogy a pluszban kirótt járulékokat az alkalmazó intézmény fizesse be.