Utcára erősít az LMP
Új ellenállás, új hazafiság, utcai harc, elutasított választójog, vállalt határon túli kampány. Interjú Dorosz Dáviddal, a magyarországi Lehet Más a Politika (LMP) párt országgyűlési képviselőjével.
Az LMP legutóbbi akcióival, utcai demonstrációival elindult valami a tavalyi év végén, aztán mintha mégis megtorpant volna. Mi van most, lehet, lesz-e más a politika, vagy sem?
Mindenképpen fontos változások vannak, elindult az új ellenállás mozgalom, erőteljesebbé vált az utcai politizálás. Kiemelten fontosnak tartjuk az emberek részvételét a politikában, és mindenképpen fel akarjuk a hívni a figyelmet arra, hogy Magyarországon beköszöntött az Orbán-rezsim, bekerültek az utolsó téglák a pártállamba, és még egy olyan ellenzéki párt is, mint az LMP, kemény ellenállásra kényszerül.
Miben állhat a konstruktív ellenzékiség most? Miben lehet konstruktívan együttműködni az Orbán-kománnyal?
Ennek a lehetősége Orbánéknak köszönhetően teljesen megszűnt. Ez a rezsim csak az erőből ért. Az új ellenállás éppen ezért az emberek erejét, a kormány okozta elégedetlenségüket szeretné megmutatni újszerű eszközökkel.
Van, akinek tetszik ez az új ellenállás, van akinek nem. Ki győz?
Az új ellenállás december 23-i megindítása nagy siker volt, rengeteg ilyen visszajelzést kaptunk olyanoktól is, akik eddig nem minket támogattak. A pártban sem volt ellentmondás ezzel kapcsolatban, a tagság a fontosabb döntésekben részt vesz az új ellenállásban is, és a december 23-i akció találkozott a tagság akaratával. Mindenkit felvillanyozott ez a demonstráció, új lendületet ad a pártnak.
Meddig tarthat ez a „felvillanyozódás”, meddig lehet így ellenzéki politikát folytatni?
Remélem, hogy 2014-ig.
Az új ellenállás nem várt változásokat hozott. Az LMP több képviselője is visszalépett, visszavonul. Úgy tűnik, nem mindenki támogatja egységesen az új irányvonalat. Merre lép az LMP?
A kongresszus lesz az a fórum, ahol a lényeges kérdésekről döntünk. Ami leginkább kapcsolódik az említett eseményekhez, az Kaufer Virág lemondása, aki úgy ítélte meg, hogy ezt az új irányvonalat a parlamenten kívül sokkal eredményesebben tudja képviselni.
Továbbra is részt vesz a mozgalomépítésben, a társadalmi kapcsolatok építésében. A mandátumról való lemondás tiszteletre méltó személyes döntés, nagyon nagyra tartom érte Virágot. Olyannyira nem vonul vissza, hogy ő lesz a az új ellenállás egyik arca.
Ez így szépen hangzik, de a feszültségek ettől függetlenül megvannak, érezhetőek kívülről is.
Ez a párt 2009-ben alakult, hihetetlenül gyors folyamatokkal szembesült: parlamenti párt lettünk, a narancsuralom hihetetlen erővel rombolta a jogállamot. És valóban, vannak olyan emberi feszültségek, amelyeket nem sikerült kibeszélni ezekben a nagyon gyorsan változó időkben, amikor állandóan keményen harcoltunk a Fidesz népnyúzó politikája ellen. Ezeket a kérdéseket kell most rendeznünk.
Dorosz Dávid | Fotó: doroszdavid.hu
Megy vagy marad Schiffer András? Szakad vagy sem a párt?
Schiffer András marad a frakció tagja, az LMP nem fog szakadni. Minden más fontos döntést a kongresszus hoz meg január végén.
Az LMP parlamentbe jutása után Hegedüs István írt részletes elemzést a Magyar Narancsban a párt előtti lehetőségekről és buktatókról. Például arról, hogy az LMP felkészületlen a parlamenti politikára.
Ez egyáltalán nem igaz. Meg kell nézni az elmúlt másfél év parlamenti munkáját, sokkal jobb, szakmaibb, tartalmasabb teljesítményt tett le az asztalra az LMP, mint más ellenzéki párt, vagy akár a Fidesz.
Ha ennyire elégedettek az eredménnyel, miért van szükség váltásra a kongresszuson?
Nem lesz radikális változás a kongresszus után. Ekkor csak a politikai stratégiát fogjuk véglegesíteni, ami egy hosszú előkészítő folyamat eredménye. Továbbra is azon az úton haladunk, amelyiken eddig haladtunk, a következő két év részleteit kellett kibontanunk, elterveznünk. Annyi tényleg változik, hogy az eddigieknél sokkal inkább az utcára és az emberekre helyezzük a hangsúlyt.
Ez az „emberekre” fektetett hangsúly elég Orbán Viktorosan hangzik. A másik LMP-t illető kritikát Eörsi Mátyás a Népszabadságban jelentette meg, amelynek az a beszédes címe, hogy Schiffer megy, nem a dilemmák. A szerző az LMP (negatív értelemben vett) eleszdéeszesedésére figyelmeztet, például a „bázisdemokrácia” veszélyeire.
Isten mentsen, hogy Orbán Viktorosan fogalmazzak! Az emberek bevonása nem csak duma nálunk, mint a Fidesznél, hiszen az LMP bázisdemokratikusan épül fel, minden tag beleszólhat a döntésekbe. Ezt képviseljük a nagypolitikában is: nem az emberek feje felett kell meghozni a döntéseket, nagyobb beleszólást kell számukra biztosítani: így akarjuk átalakítani a népszavazások, az önkormányzatok stb. szabályozását. Ez a politikánk alapja.
Ezzel szemben Orbán Viktor és a Fidesz példája mutatja, hogy egy olyan párt, amelyik belül nem működik demokratikusan, annak közéleti politizálása sem lesz nyitott semmilyen ellenvéleményre, hiába is mondja minden levegővételnél, hogy „azemberek”.
Ami az Eörsi-cikket illeti: a bázisdemokráciát Eörsivel szemben, ahogy említettem, jó dolognak, az LMP egyik fő erényének tartom: túl sok olyan pártot láttunk, ahol hátsó szobákban dőltek el a dolgok, meg is lett az eredménye. A cikk másik felvetése ködszurkálás: az LMP soha nem fog „eleszdéeszesedni”, aki erre számít, az ne fogadjon, mert veszteni fog.
Fussunk neki mégegyszer: merre megy most az LMP, hogy oldják meg a nézetkülönbségeket?
Radikális nézetkülönbségek nincsenek a párton belül, hiszen az fő céljaink adottak, nem változtak eddig sem. Az önálló ökopolitikai irányvonal mentén haladunk tovább, ebben teljes egyetértés van.
Ez nekem mellébeszélésnek tűnik. Nem jelenti ez a „megyünk tovább a megkezdett úton”, hogy a párt alighogy nekilendül, el is sekélyesedik?
Nem, éppen ellenkezőleg, új eszközöket találunk, alkalmazkodunk a Fidesz teremtette helyzethez. Az LMP már bebizonyította, hogy a frissessége, újszerűsége mellett a szakmaisága is meghatározó: valós válaszai vannak a valós társadalmi problémákra. Az újszerűséget pedig bizonyítja az Orbán-rezsim lebontására irányuló december 23-i akció is.
Régi kritika az is, hogy az LMP politikusai szinte ismeretlenül kerültek a parlamentbe. Mit hozott az elmúlt két év, ki és hogyan szerzett arcot magának a mandátummal rendelkezők közül?
Azt gondolom, a maga területén minden LMP-és képviselő bebizonyította, hogy folyamatosan a lehető legmagasabb szakmai szinten képes alternatívát állítani a Fidesz politikájával szemben. A legjobb parlamenti munkát az LMP tette le az asztalra az elmúlt másfél évben. Ez egyre jobban látszik az emberek számára is, nem hiába emelkedik az LMP népszerűsége.
De természetesen folyamatosan azon vagyunk, hogy minél több emberhez, közösséghez eljussunk, elmondjuk, mit gondolunk az országról.
Jobb és baloldal egyaránt adós Magyarországon nemzetpolitikai téren. Az LMP-nek van ilyenje?
A határontúliakkal kapcsolatos ügyek kifejezetten fontosak és fontosak voltak számunkra. Éppen csak párttá alakultunk, és a szlovák nyelvtörvény miatt jogsegélyszolgálatot ajánlottunk fel. Ez és az ehhez hasonló kérdések azóta is fontosak számunkra. Kötelességünknek érezzük, hogy minden egyes esetben segítsünk, kiálljunk, ha magyarokat igazságtalanság ér a környező országokban.
Azt látom, hogy az elmúlt időben az LMP-t sikerült megismertetni a határon túl, és bizonyos mértékig jelen tudunk lenni. Ha lesz ilyen téren változás, az mennyiségi változás lesz. Igyekszünk minél több helyre eljutni, minél több ügyben megszólalni. Alapvetőnek érzem azt a problémát, hogy Magyarországon csak és kizárólag a jobboldal lehet nemzeti, mindenki, aki nem jobboldali, nemzetellenesként van számon tartva.
Természetesen ennek nettó politikai haszonszerzés a célja: ezt mi gusztustalannak tartjuk. Ezzel a retorikával le kell számolnunk, mert ez csak a bukás útja. Ezzel szemben mi az új hazafisággal azt valljuk, hogy a nemzetben mindenkinek helye van, annak fogalmát nem lehet politikai fegyverként használni senki ellen. Az új hazafiság ellensége soha nem a másik magyar, hanem a tudatlanság.
De a konkrétumok szintjén mégis miben lehet más a határon túli politika?
Azt az alapelvet szeretnénk érvényesíteni, hogy minden magyar parlamenti párt, és kifejezetten a kormánypárt tartson egyenlő távolságot a határon túli szervezetekkel. Ne próbálja meg az erdélyi, vajdasági emberek feje fölött eldönteni, hogy számukra mi a jó. A magyar kormánynak pedig kutya kötelessége minden érdekképviseleti szervezettel szóba állni.
Nem lehet azt játszani, amit az utóbbi hónapokban a Bethlen Gábor Alap játszott, hogy politikai alapon támogatott vagy nem támogatott szervezeteket. Ez kifejezetten klientúraépítés, semmi más. Emögött az húzódik meg, hogy egyesek Budapestről akarják osztani az észt, nem fogadják el, hogy például az erdélyi magyar közösség képes meghozni a saját magát érintő fontos döntéseket. Ez lenézése ezeknek az embereknek.
Már nagyon sokszor hallottuk Budapesten, hogy „Ne Budapesten mondják meg”. És megmondták.
Az LMP azt vallja, hogy a határon túli közösségeknek maguk kell meghozniuk a döntéseiket, és a magyar politikának az a kötelessége, hogy ezeket a döntéseket minden erejével támogassa, hogy a valóságban is eredményt hozzanak. Emellett politikánk alapja, hogy mindent meg kell tennünk a Kárpát-medencei magyar közösségek megmaradása érdekében.
Személy szerint azt gondolom, hogy annak érdekében, hogy ezek a közösségek hosszú távon is fennmaradjanak, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a vegyes házasságokban élőkre, illetve a gazdasági fejlesztésekre. Úgy érzem, a vegyes családokra kevés figyelem jut, sokan eleve elveszettnek gondolják ezeket az embereket a magyarság számára. Pedig vannak lehetőségek, programok, amivel ezt meg lehet akadályozni. Arad megyében épp egy ilyen program zajlik nagy sikerrel.
Ami a gazdaságot illeti: egyszerűen be kell látni, hogy ha nincsenek munkahelyek, mondhatunk akármilyen szépeket, a fiatalok nem maradnak a szülőhelyükön, el fognak menni.
Magyarországról is elmennek…
Nem is Magyarországra gondolok, hanem nyugatabbra. Ennek eredménye a csökkenő magyarság, a kiürült falvak, a közösség elhalása. Ennek elkerülésére mindenképp olyan ösztönzőket kell találni, ami magyar vállalatok Kárpát-medencei befektetéseit, munkahely-teremtését elősegíti.
És ez csak két konkrét dolog, amiben kellene változtatni. A költségvetési módosító javaslatainkban rengeteg új ötletet felvonultattunk, de persze a narancsos többség nem okozott meglepetést: egyet sem fogadott el.
Nekem ez elnagyoltnak tűnik, és egészen biztosan nem újszerű. Az egyenlő távolság elve sem új, ezt ismételgették a baloldali-liberális kormányok, és az lett belőle, hogy a magyar jobboldal átnőtt a határon, azok pedig, akik nem akartak pártpolitikai alapon működni, egyedül maradtak. Nincs valami új ötlet erre a dilemmára?
Hogy őszinte legyek, a baloldali pártok hiányosságaira nem reflektálok, bármilyen hibát követtek el, javítsák ki. Az nem járható út, hogy kormányváltásról kormányváltásra megváltozik a támogatáspolitika.
Ha az LMP kormányra kerül, az első célja az lesz, hogy valamilyen értelemben stabilitást vezessen be ezen a téren. Ezért is nyújtottuk be a támogatáspolitika reformjáról szóló törvényjavaslatunkat. Ebben nagyobb átláthatóságot, demokratikusabb döntési mechanizmust javasoltunk. Kormányon ennek megfelelően járunk majd el: nem lesz kettős mérce, nem a politikailag hűséges haveroknak toljuk majd ki a pénzt.
A könnyített állampolgárság megadásával a választási ring is kiszélesedett. Kellenek az LMP-nek a határon túli szavazatok?
Mi egyáltalán nem értettünk egyet a választói jog megadásával, de mivel az Országgyűlés elfogadta, ezért igen, mi is indulunk, és mi is számítunk a határon túliak szavazataira. Amit már most le tudunk szögezni, hogy nem folytatunk olyan kampányt, ami kellemetlen lenne, vagy gondokat okozna a határon túli közösségeknek.
Ellentétben a magyar jobboldallal, nem azért megyünk ki Erdélybe, hogy ott nettó hülyeségekkel ordítsuk tele a médiát, aztán beüljünk a kényelmes szolgálati Audinkba, és hazajöjjünk. Kint maradnak az így keletkező konfliktusok, indulatok, a többségi társadalom feszültsége: ez vállalhatatlan és felelőtlen eljárás, hiszen az ott élő magyar közösséget sújtja.
Mi csak és kizárólag olyan kampányt fogunk folytatni, ami ezt figyelembe veszi, és így járok el az elmúlt másfél évben én is, amikor bármelyik Kárpát-medencei magyar közösséghez ellátogatok.
Általában kampányban semmi sem drága. Hogy lehet így „visszafogottan” versengeni a szavazatokért?
Na ez az. Bevett gyakorlat, hogy a magyarországi belpolitikai konfliktusokat határon túlra exportálják, és éppen ezért nem támogatta az LMP a szavazati jog megadását. Én félek attól, hogy a Jobbik óriási baromságokkal fog kampányolni.
El kell fogadnunk valamilyen közös minimumot a kampány előtt. Nem ma jöttem le a falvédőről, vannak sejtéseim, hogy mennyit ér egy ilyen, többpárti megállapodás. De mindenképpen meg kell húzni a magyar politika etikai határait a határon túli kampányt illetően.
