A britek és a csehek nem kérnek az új pénzügyi unióból
Nagy-Britannia mellett Csehország sem csatlakozik egyelőre a szigorú költségvetési fegyelmet előíró szerződéshez. Diplomáciai források szerint a csehek parlamenti eljárásrendi okokra hivatkozva mondtak egyelőre nemet, de elképzelhető, hogy később még meggondolják magukat.
Euróövezeten kívüli országok
Az EU-csúcs helyszínén név nélkül nyilatkozó diplomaták azt is elmondták: létrejött a kompromisszum abban a kérdésben, hogy részt vehessenek-e az egyelőre az euróövezeten kívüli, de a pénzügyi unióról szóló új szerződéshez csatlakozni kívánó államok az euróövezeti csúcstalálkozókon.
A kompromisszum lényege az, hogy évente legalább két csúcstalálkozót rendeznek majd csak az euróövezeti országok számára - a gazdasági konvergencia, illetve az euróval kapcsolatos stratégia kérdéseiben -, és ezen felül lesz egy olyan csúcsértekezlet is, ahol az új pénzügyi uniós szerződést aláíró, de az euróövezeten kívüli EU-országok is részt vehetnek majd, és amelyen "az euró architektúrája, valamint versenyképességi kérdések" lehetnek napirenden.
Szigorúbb fegyelem, automatikus szankciók
Az EU-országok állam-, illetve kormányfői e diplomáciai források szerint ennek a kérdésnek a tisztázásával lényegében megállapodásra jutottak a szóban forgó új pénzügyi szerződésről, amelynek a nagy részét már szövegszerűen is kidolgozták, és amelyet március elején akarnak aláírni.
A szerződést elvben ugyan a 17 euróövezeti ország kívánja megkötni egymással - a pénzügyi fegyelem és a koordináció minden eddiginél szorosabbra fűzése céljából -, ám ahhoz csatlakozhat az eurózónán kívüli 10 további EU-ország is. A britek és a csehek kivételével most mindannyian így is döntöttek.
A szerződést ily módon aláíró nem euróövezeti országokra a szerződésből folyó jogkövetkezmények csak akkortól élnek majd, ha a szóban forgó ország csatlakozik az euróövezethez.
Az új pénzügyi szerződés lényegében automatikus szankciókat ír elő a részes országokkal szemben, ha költségvetési hiányuk meghaladja a GDP 3 százalékát. A cél azonban ennél is nagyratörőbb: az úgynevezett kiegyensúlyozott költségvetés elérése, amit 0,5 százalékosnál alacsonyabb strukturális deficitszintként határoznak meg.
mti
