2010.01.28
Faji diszkriminációval vádolják a csíki elöljárókat
0 hozzászólás
Ahol mindenkinek büdös

A történtekkel kapcsolatban az ÚMSZ megkereste a Hargita megyei önkormányzat elnökét, Borboly Csabát is. A tanácselnök elhárította a kérdést azzal, hogy ez a megyeszékhely, nem pedig a megye felelőssége. „Ez az ügy Csíkszereda város ügye, nem a mi asztalunk, nem tudok erről nyilatkozni” – fogalmazott az ÚMSZ-nek Borboly Csaba.
Az Új Magyar Szó teljes cikke itt olvasható.
Nemzetközi botrányba keveredett Csíkszereda önkormányzata: az Amnesty International éles hangú jelentésben marasztalta el a helyi tanácsot. 
A történtekkel kapcsolatban az ÚMSZ megkereste a Hargita megyei önkormányzat elnökét, Borboly Csabát is. A tanácselnök elhárította a kérdést azzal, hogy ez a megyeszékhely, nem pedig a megye felelőssége. „Ez az ügy Csíkszereda város ügye, nem a mi asztalunk, nem tudok erről nyilatkozni” – fogalmazott az ÚMSZ-nek Borboly Csaba.
Az Új Magyar Szó teljes cikke itt olvasható.
A városvezetés hat évvel ezelőtt kényszerrel telepített romákat egy veszélyessé vált épületből a helyi szennyvízülepítő biztonsági zónájába, a nemzetközi emberjogvédő szervezet pedig emiatt gettósítással, az alapvető emberi jogok megsértésével, kényszer-kilakoltatással és faji diszkriminációval vádolja a testületet.
A Nagy Imre utcai ingatlanban több mint harminc éve laktak romák, többségük a Tavasz utcai szennyvíztároló biztonsági zónájában kapott – ideiglenes jelleggel – fémbarakkot. A Romani Criss roma jogvédő szervezet tiltakozott a kényszer-kilakoltatás ellen, és be is perelte az önkormányzatot.
A pert azonban a kezdeményezők elvesztették, a Romani Criss az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A Nagy Imre utcai ingatlannal kapcsolatban Antal Attila csíkszeredai alpolgármester elmondta: életveszélyessé vált az épület, a lakók érdekében került sor a kilakoltatásra.
Az itt élő cigányok számára másik lakást – a már említett barakkokat – is biztosítottak. Azért ott, az ülepítő mellett, mert máshol nem talált arra alkalmas területet az önkormányzat.
Oana Michalache, a Romani Criss szakértője ennek kapcsán elmondta: több alternatíva is felmerült az új lakóhelyet illetően, Csíkszereda város vezetése azonban a legrosszabb mellett döntött, a szennyvízülepítő környezete rendkívül veszélyes, szennyezett környezet.

„A romáknak a városi ülepítő mellé való telepítése egyértelmű szegregáció” – minősítette a csíkszeredai önkormányzat 2004-es döntését Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) akkori tagja. A tanács etnikai diszkrimináció címén a kényszerkilakoltatás után negyvenmilliós bírságot is kirótt az önkormányzatra, amit aztán bírósági úton hatálytalanítottak.
az Amnesty International videója
„Borítékolható, hogy Strasbourgban Románia elveszti a pert, és az Amnesty jelentése is nagy foltot ejt az ország becsületén” – szögezte le a CNCD volt elnöke.
úmsz
.
hirdetés
