2009.10.14
Bãsescu a gazdasági válsággal álcázza saját önkényét
0 hozzászólás
Úgy fontolják meg a pártok, hogy kit javasolnak miniszterelnöknek, hogy novemberben már nem biztos, hogy az IMF-hitel következő része nélkül ki tudjuk fizetni a nyugdíjakat és az állami béreket, jelentette be Traian Bãsescu államfő szerda este azt követően, hogy a Cotroceni palotában együtt tárgyalt az összes parlamenti párt képviselőivel a lehetséges kormányfő személyéről.
Elmondta, nem utasította el eleve Klaus Johannis személyét, akivel korrekt a kapcsolata, adott pillanatban hajlandó lett volna oktatási miniszterré is kinevezni tekintve, hogy végzettsége szerint fizikatanár, és tanfelügyelőként is dolgozott.
Az államfő úgy véli, a legfőbb dolog most is a gazdasági válság kezelése. Hangsúlyozta, nem utasította el, hogy a három ellenzéki párt jelöltjét, Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert nevezze ki miniszterelnökké, de ő most egy gazdasági szakértőt szeretne kormányfői bársonyszékben látni, olyat, akinek tapasztalata van a bankokkal és nemzetközi pénzintézetekkel való kapcsolattartásban.
Emellett, mondta Bãsescu, képesnek kell lennie koordinálni az összes olyan minisztériumot és intézményt, amelytől függ az EU-val és az IMF-fel kötött hitelszerződésben vállaltak teljesítése, hogy lehívhassuk az IMF-hitel következő részletét, amely nélkül a kormány valószínűleg nem tudja kifizetni a télen esedékes béreket és nyugdíjakat.
Szerinte ügyetlenül tárgyalnak az ellenzéki pártok a kormányfő személyéről a gazdasági válság kontextusában, mert azt válaszolták neki, hogy nem pénzügyminiszterre van az országnak szüksége. Bãsescu úgy véli, sok más intézménytől is függ a vállalások teljesítése, pl. nyugdíjrendszer reformjától, és ezeket mind össze kell fogni. [Emil Boc eddigi kormányfő szintén nem közgazdász, hanem alkotmányjogász, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karának professzora. - szerk. megj.]
Az is nehézséget okoz, mondta az államfő, hogy az Alkotmánybíróság ma elhalasztotta a döntést arról a törvényről, amelynek értelmében a közalkalmazottakat tíz napos fizetetlen szabadságra küldenék, mert szerinte ez is késlelteti a gazdasági egyensúly helyreállítását.
Bãsescu szerint a politikai pártok játszottak a gazdasági helyzettel az elmúlt napokban, és politikai válsággal tetézték. Felelősségre szólított fel és arra, hogy holnap délig még tárgyaljanak, de az elsődleges dolognak a gazdasági válság kezelését tekintsék.
Az államfő rendkívüli hangsúlyt fektetett annak elmagyarázására, hogy az alkotmány szerint a pártoknak nincs felelősségük a parlamenti többség létrehozásában, ez a kormányfő dolga, hogy kinevezése után tárgyalásokkal megalkossa, és kormányát kinevezése után tíz nappal megszavaztassa az új programmal együtt. A kormányfőt pedig az államfő nevezi ki, nyomatékosította Bãsescu.
Felhívta a politkusok és a véleményformálók figyelmét is arra, hogy nem tér el az alkotmány betűjétől, amikor a kormányfő kinevezésekor ragaszkodik ahhoz a párthoz, amely a legtöbb parlamenti mandátummal rendelkezik. Ennek a pártnak vagy szövetségnek szerinte jogilag bejegyzettnek kell lennie, ami jelenleg nem mondható el a Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ alkotta alkalmi parlamenti többségről.
manna.ro/Realitatea TV
Elmondta, nem utasította el eleve Klaus Johannis személyét, akivel korrekt a kapcsolata, adott pillanatban hajlandó lett volna oktatási miniszterré is kinevezni tekintve, hogy végzettsége szerint fizikatanár, és tanfelügyelőként is dolgozott.
Az államfő úgy véli, a legfőbb dolog most is a gazdasági válság kezelése. Hangsúlyozta, nem utasította el, hogy a három ellenzéki párt jelöltjét, Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert nevezze ki miniszterelnökké, de ő most egy gazdasági szakértőt szeretne kormányfői bársonyszékben látni, olyat, akinek tapasztalata van a bankokkal és nemzetközi pénzintézetekkel való kapcsolattartásban.
Emellett, mondta Bãsescu, képesnek kell lennie koordinálni az összes olyan minisztériumot és intézményt, amelytől függ az EU-val és az IMF-fel kötött hitelszerződésben vállaltak teljesítése, hogy lehívhassuk az IMF-hitel következő részletét, amely nélkül a kormány valószínűleg nem tudja kifizetni a télen esedékes béreket és nyugdíjakat.
Szerinte ügyetlenül tárgyalnak az ellenzéki pártok a kormányfő személyéről a gazdasági válság kontextusában, mert azt válaszolták neki, hogy nem pénzügyminiszterre van az országnak szüksége. Bãsescu úgy véli, sok más intézménytől is függ a vállalások teljesítése, pl. nyugdíjrendszer reformjától, és ezeket mind össze kell fogni. [Emil Boc eddigi kormányfő szintén nem közgazdász, hanem alkotmányjogász, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karának professzora. - szerk. megj.]
Az is nehézséget okoz, mondta az államfő, hogy az Alkotmánybíróság ma elhalasztotta a döntést arról a törvényről, amelynek értelmében a közalkalmazottakat tíz napos fizetetlen szabadságra küldenék, mert szerinte ez is késlelteti a gazdasági egyensúly helyreállítását.
Bãsescu szerint a politikai pártok játszottak a gazdasági helyzettel az elmúlt napokban, és politikai válsággal tetézték. Felelősségre szólított fel és arra, hogy holnap délig még tárgyaljanak, de az elsődleges dolognak a gazdasági válság kezelését tekintsék.
Az államfő rendkívüli hangsúlyt fektetett annak elmagyarázására, hogy az alkotmány szerint a pártoknak nincs felelősségük a parlamenti többség létrehozásában, ez a kormányfő dolga, hogy kinevezése után tárgyalásokkal megalkossa, és kormányát kinevezése után tíz nappal megszavaztassa az új programmal együtt. A kormányfőt pedig az államfő nevezi ki, nyomatékosította Bãsescu.
Felhívta a politkusok és a véleményformálók figyelmét is arra, hogy nem tér el az alkotmány betűjétől, amikor a kormányfő kinevezésekor ragaszkodik ahhoz a párthoz, amely a legtöbb parlamenti mandátummal rendelkezik. Ennek a pártnak vagy szövetségnek szerinte jogilag bejegyzettnek kell lennie, ami jelenleg nem mondható el a Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ alkotta alkalmi parlamenti többségről.
manna.ro/Realitatea TV
hirdetés
