Google vs Apple: az éles fogú ügyvédektől a szabad barkácsolásig

Apple vs Google a markunkért folytatott verseny igazi neve. Ha nem érted, hogy miért, és hol van a Nokia, gyere vissza három év múlva, és hümmögve bólogass ezen a cikken. Mert három év múlva a Nokia sehol nem lesz.

A történet 2007-ben kezdődik, amikor az Apple az iPhone-nal sokkolta a telefonpiacot. Drágát, butát, korlátozottat mutattak be, de a vízió megrengette az egész iparágat. Az iPhone azóta már se nem buta se nem korlátozott (drágának drága maradt), de a nagy telefongyártók még mindig nem találják az ellenszert. A Google kivételével.

Az iPhone bemutatásakor Steve Jobs, az Apple vezére a színpadra hívta a Google-t igazgató Eric Schmidtet, aki a telefon térképes és mobilos részét mutatta be. Igen, a Google igen aktívan benne volt az iPhone megvalósításában, Schmidt pedig az Apple igazgatótanácsában. Akkor úgy tűnt, a két cég nagyon hasonló vízióval bír, természetes szövetségesek voltak. És volt egy közös ellenfelük, a Microsoft.

Azóta azonban hatalmasat változott a világ. A két cég közvetve perben áll egymással, minden nap nyilatkozik valamelyik fél valami csípőset, a telefonos piacon pedig egyre inkább

vérre menő csatát vívnak egymással.


A szép kezdetek és a szövetség azon bomlott fel, hogy a Google nem értett egyet az Apple elképzelésével a telefonok korlátozásáról. Az Apple boltjában ugyanis olyan programok nincsenek, amelyek sértik az Apple üzleti érdekeit.

Így nincsenek a beépített programokkal konkurráló (esetleg azoknál fejlettebb) alkalmazások, de olyan programok sincsenek, amelyek céltáblává tennék az Apple-t. Így meztelen melleket sem lehet mutogatni, de kikerült a programtárból minden, bittorrenttel kapcsolatos program is.



a The New York Times karikatúrája

Ahogy a Google egyik alkalmazottja, Tim Bray mondta: "az iPhone víziója szerint a mobil internetből ki kell hagyni a kényes dolgokat, a szexet és a szabadságot, korlátozni kell, hogy ki milyen információt ér el, hogy ki mit mondhat. Ez egy steril, disney-esített, zárt világ, amelyet éles fogú ügyvédek őriznek. A fejlesztők pedig a tulajdonos kényének-kedvének vannak kitéve. Utálom."

A szabadság korlátozásának tipikus példája, hogy az iPhone-fejlesztőkkel titoktartási szerződést íratnak alá, amely még azt is tiltja, hogy fórumokon más fejlesztőkkel beszéljenek problémákról és megoldásokról.

A Google ezzel ellentétben a legszélesebb értelemben vett szabadságban hisz,

telefonjaira bármi felbarkácsolható,

ami csak eszünkbe jut, a saját alkalmazásboltjukból pedig csak a vírusokat veszik ki. A Google szabadságról alkotott filozófiája nem új, az egész cég a net függetlenségére épül: így például saját kezdeményezésük van az adat-felszabadításra, amelynek keretében az összes szolgáltatásból egyszerűen exportálhatjuk az összes adatunkat – emailek, dokumentumok, kontaktok, stb. Ugyanez volt a Google álláspontja az internet függetlenségét veszélyeztető szabályozásokkal szemben is.

Ahogyan az internetelérés egyre gyorsabb ütemben vándorol a mobiltelefonok felé, a Google-nak lépnie kellett: ha fenn akarja tartani a számítógépek között megszokott szabadságot, kénytelen lesz létrehozni a saját platformját. Így született meg az Android.

Steve Jobs azonban a világ legegomániásabb tech diktátora, és ezt a lépést saját személye elleni árulásnak fogta fel:

a Google-nak vesznie kell.


A két cég ettől fogva egyre aktívabban tett keresztbe egymásnak. Felvásárolt cégek, történetesen pont a másik orra elől, nyilatkozatháború, a legújabb pedig a pereskedés.

Az Apple szabadalomsértésre hivatkozva perelte be a taiwani HTC-t, amely az Androidos telefonok legnagyobb gyártója. A periratokból kiderül, hogy az almások igazából a telefonok szoftverével vannak gondban, amelyet viszont a Google készített.

Hogy mi lesz a háború kimenetele, kérdéses, egyelőre azonban szó sincs békülési folyamatról. Az iparág régi nagyjai csak vergődtek, míg a Google rendelkezésükre nem bocsátotta saját mobilos rendszerét. Azóta nem csak a HTC, de a Samsung, az LG, a Sony Ericsson, és a Motorola is sorozatban dobja ki a Google-telefonokat, egyedül a Nokia nem hiszi el, hogy a saját rendszerének már leáldozott.

A Google összefogta az iparágat az Apple ellen megmentve a cégeket és garantálva, hogy a mobilos internet jövője nem egy zárt, a szabadságot akadályként felfogó cég kezébe kerül.