2010.03.18
|
0 hozzászólás
Mass Effect 2: tedd fel a nyálazót!
A Bioware legújabb üdvöskéje olyan hatalmas világba nyújt betekintést, amely fekete lyukként magába szippant, és csak napok múlva enged levegőhöz jutni.
hirdetés
A második rész szinte ugyanott kezdődik, ahol a Mass Effectnek vége lett. Shepard megmentette az univerzumot a gethek (önálló életre kelt robotok) inváziójától, de nem ülhet nyugton csapatával, mivel az ötvenezer évente felbukkanó reaperek veszélye fenyeget.
Az SSV Normandy kapitányaként a szétszóródott gethek után kutat, amikor támadás éri a hajót, Shepard sorsa pedig megpecsételődni látszik, mikor
tehetetlenül egy bolygó vonzáskörébe kerül.
Ekkor két évet ugrunk az időben, és megnyugodhatunk: Shepard nem halt meg, hála az ellentmondásos Cerberus szervezetnek, amely atomjaiból építette újra a kapitányt. Talpra állásunk után rögtön megkapjuk első küldetésünket: több emberkolónia eltűnt, a mi dolgunk lesz kideríteni, hogy miért.
A Cerberus szeretné, hogy ütős csapatot építsünk, ezért meg kell keresnünk a „halálunk” után szétszóródott csapatunk tagjait, továbbá újakkal frissítenünk az üresen maradt helyeket.
Itt jelenik meg a játék egyik legnagyobb erőssége, a szerepjáték. Az előző részhez képest itt sokkal nagyobb súlya van válaszainknak, nemcsak a jó/rossz oldalhoz való közeledésünket döntjük el, hanem a történetet és a karakterek sorsát is nagyban befolyásoljuk.
Ha elnyerjük egyik társunk bizalmát, akkor a harcokban többször kimenthet a forró helyzetekből, de ha semleges felénk, akkor csupán zsoldosként fogja lőni az ellenséget.
A főszálat csak akkor tudjuk követni, ha mindegyik tagot begyűjtjük. Előbb fel kell kutatnunk őket, majd egy általuk adott, aránylag nehéz küldetést is kell teljesítenünk, mielőtt csatlakozna csapatunkhoz. A Bioware piros pontot érdemel, mivel történetírói nagy hangsúlyt fektettek a tagokra is, hiszen kisebb utánajárással megtudjuk mindegyik karakter eredettörténetét, amin
az amatőr sci-fi rajongók órákig csámcsoghatnak.
Így megtudjuk, hogy a filmekből ismert ufókhoz hasonlító Salarian származású őrült tudósunk fiatalabb korában kormányrendeletre szinte kiirtotta az egész Krogan fajt a szülések befolyásolásával. Fény derül továbbá a titokzatos szépség, Miranda Lawson sötét múltjára, továbbá arra, hogyan vált gyilkoló géppé a teletetovált testű, tar fejű Jack, vagy hova tűnhetett Jacob Taylor apja az Eden Prime-ot ért támadás után.
A melléktörténetek változatossága és érdekessége folyton arra sarkallja a játékost, hogy küldetések közben elbeszélgetve a tagokkal újabb és újabb részleteket tudjon meg életükről.
A Cerberusnak köszönhetően újjáépítik a Normandyt, ahol jelentős időt fogunk eltölteni a játék során. Az űrhajó négy szintjén szállnak majd meg kollégáink, továbbá itt tudjuk fejleszteni fegyvereinket és csapatunkat, és innen adjuk ki az utasítást, hogy hova utazzunk.
A fejlesztéseket érdekesen oldották meg: a küldetések során tervrajzokat találhatunk vagy vásárolhatunk, ezek implementálása pedig különböző nyersanyag mennyiségekbe kerül.
A négy fajta nyersanyagot a naprendszerek között utazgatva bolygókon kell felkutatnunk. Itt jelenik meg a játék egyetlen kellemetlen része, a szondákkal való bolygószkennelés.
Eleinte még érdekesnek tűnik, de a játék folyamán nagyon idegesíthetővé válik, hogy az egérrel folyton pásztázni kell a bolygók felszínét, és
ráadásul a nyersi is nehezen jön.
A játék szinte minden téren a tökéletes felé konvergál. Tökéletes folytatás, zenéje fantasztikus, fordulatokkal tele története magával ragadó, élvezetes vele játszani, gyönyörű a grafikája és nem engedi az embert kilépni a játékból.
A karakterek hangjait olyan színészek adják, mint Martin Sheen, Adam Baldwin, Seth Green vagy Keith David, ami csak hab a tortán. A jó hír az, hogy a hónap folyamán új DLC jelenik meg a játékhoz. Lehet fogyasztani, nem csak mértékkel!
Az SSV Normandy kapitányaként a szétszóródott gethek után kutat, amikor támadás éri a hajót, Shepard sorsa pedig megpecsételődni látszik, mikor
tehetetlenül egy bolygó vonzáskörébe kerül.
Ekkor két évet ugrunk az időben, és megnyugodhatunk: Shepard nem halt meg, hála az ellentmondásos Cerberus szervezetnek, amely atomjaiból építette újra a kapitányt. Talpra állásunk után rögtön megkapjuk első küldetésünket: több emberkolónia eltűnt, a mi dolgunk lesz kideríteni, hogy miért.
A Cerberus szeretné, hogy ütős csapatot építsünk, ezért meg kell keresnünk a „halálunk” után szétszóródott csapatunk tagjait, továbbá újakkal frissítenünk az üresen maradt helyeket.
Itt jelenik meg a játék egyik legnagyobb erőssége, a szerepjáték. Az előző részhez képest itt sokkal nagyobb súlya van válaszainknak, nemcsak a jó/rossz oldalhoz való közeledésünket döntjük el, hanem a történetet és a karakterek sorsát is nagyban befolyásoljuk.
Ha elnyerjük egyik társunk bizalmát, akkor a harcokban többször kimenthet a forró helyzetekből, de ha semleges felénk, akkor csupán zsoldosként fogja lőni az ellenséget.
A főszálat csak akkor tudjuk követni, ha mindegyik tagot begyűjtjük. Előbb fel kell kutatnunk őket, majd egy általuk adott, aránylag nehéz küldetést is kell teljesítenünk, mielőtt csatlakozna csapatunkhoz. A Bioware piros pontot érdemel, mivel történetírói nagy hangsúlyt fektettek a tagokra is, hiszen kisebb utánajárással megtudjuk mindegyik karakter eredettörténetét, amin
az amatőr sci-fi rajongók órákig csámcsoghatnak.
Így megtudjuk, hogy a filmekből ismert ufókhoz hasonlító Salarian származású őrült tudósunk fiatalabb korában kormányrendeletre szinte kiirtotta az egész Krogan fajt a szülések befolyásolásával. Fény derül továbbá a titokzatos szépség, Miranda Lawson sötét múltjára, továbbá arra, hogyan vált gyilkoló géppé a teletetovált testű, tar fejű Jack, vagy hova tűnhetett Jacob Taylor apja az Eden Prime-ot ért támadás után.
A melléktörténetek változatossága és érdekessége folyton arra sarkallja a játékost, hogy küldetések közben elbeszélgetve a tagokkal újabb és újabb részleteket tudjon meg életükről.
A Cerberusnak köszönhetően újjáépítik a Normandyt, ahol jelentős időt fogunk eltölteni a játék során. Az űrhajó négy szintjén szállnak majd meg kollégáink, továbbá itt tudjuk fejleszteni fegyvereinket és csapatunkat, és innen adjuk ki az utasítást, hogy hova utazzunk.
A fejlesztéseket érdekesen oldották meg: a küldetések során tervrajzokat találhatunk vagy vásárolhatunk, ezek implementálása pedig különböző nyersanyag mennyiségekbe kerül.
A négy fajta nyersanyagot a naprendszerek között utazgatva bolygókon kell felkutatnunk. Itt jelenik meg a játék egyetlen kellemetlen része, a szondákkal való bolygószkennelés.
Eleinte még érdekesnek tűnik, de a játék folyamán nagyon idegesíthetővé válik, hogy az egérrel folyton pásztázni kell a bolygók felszínét, és
ráadásul a nyersi is nehezen jön.
A játék szinte minden téren a tökéletes felé konvergál. Tökéletes folytatás, zenéje fantasztikus, fordulatokkal tele története magával ragadó, élvezetes vele játszani, gyönyörű a grafikája és nem engedi az embert kilépni a játékból.
A karakterek hangjait olyan színészek adják, mint Martin Sheen, Adam Baldwin, Seth Green vagy Keith David, ami csak hab a tortán. A jó hír az, hogy a hónap folyamán új DLC jelenik meg a játékhoz. Lehet fogyasztani, nem csak mértékkel!
0 hozzászólás
hirdetés
