Románia – Magyarország: 1–0?
Andrei Rădulescu egyetemi tanár, a SSIF Broker elemzője a két gazdaság egymáshoz és a régióhoz viszonyított helyzetéről.
Néhány hete még Románia volt a bezzegország, Magyarország pedig a bóvli a hitelminősítők szerint. Ennek ellenére most jelentősebbek a szociális feszültségek Romániában az Adevărul cikke szerint azért, mert Magyarország el van ugyan adósodva, de még mindig működteti a jóléti intézményrendszerét.
Az elemző megállapítja, hogy a Credit Suisse decemberi besorolása szerint Magyarország gazdasági szempontból világviszonylatban is rendkívül kockázatos térségnek számít. Ez pedig nemcsak Magyarország számára, de az egész kelet-európai régió számára rossz kilátásokat jelent – figyelmeztet a cikk szerzője.
Romlik a befektetések aránya mindkét országban, ezen a téren Magyarországon és Romániában is jelentős volt a visszaesés az elmúlt hat évben, pedig ez állítaná talpra a gazdaságot, teremtene új munkahelyeket.
Magyarországon 2006-ban a GDP 24 százalékának felelt meg a befektetések aránya, ez a mutató tavalyi évre 18 százalékra romlott. Romániában 2008-ban ez az arány 31 százalék volt, jelenleg pedig 26 százalék.
Hasonlóan kicsi és függő
Rădulescu azt hangsúlyozza, hogy nagyon sok a két ország gazdasága közötti hasonlóság. Elsősorban: mindkét országnak kicsi a gazdasága. (A GDP a Monetáris Alap 2011 szeptemberi adatai szerint Románia esetében 185 milliárd dollár, Magyarországé pedig 148 milliárd dollár).
A gazdasági fejlődés pedig mindkét ország esetében az euróövezet makrogazdasági mutatóitól függ. Az export, a befektetések és a tőkeáramlás mértéke dönt arról, hogyan változnak a mutatók Romániában és Magyarországon.
Az uniós csatlakozás időpontja után (2004 és 2007) a magyar és a román gazdaság is megugrott (gyorsult a kereskedelem, a befektetés), de a román gazdasági növekedés jelentősebb volt, mint a magyar. Ez a pozitív folyamat azonban nem volt tartható, makrogazdasági instabilitás uralkodott el Romániában (magassá vált a folyó fizetési mérleg hiánya).
A gazdasági válság előtt a költségvetéspolitika is instabillá vált, de az instabilitás jelentősebb mértékben jelentkezett Magyarországon. Itt a költségvetés hiánya a 2000-2007-es években a GDP 6,5 százaléka körül változott, a 2006-os választási évben elérte a 9 százalékot.
A gazdasági válság különböző helyzetben
találta a két országot 2008-ban: Magyarországot egy gazdasági ciklus végén, Romániát teljes túlpörgésben. Így 2009-ben mindkét gazdaság a GDP mintegy 7 százalékával zsugorodott. Ekkor mindkét ország nemzetközi pénzintézetekhez fordult segítségért, és 20 milliárd dolláros hitelt vett fel.
A 2008-as válság idején Magyarország a GDP 60 százalékával volt eladósodva, azóta ez az arány 80 százalékra emelkedett. Romániánál ez az arány 15 százalékon állt a válság kezdetekor, és 35 százalékra ugrott az elmúlt négy évben.
Jelentős különbség van a két ország költségvetési bevételei és kiadásai között. A költségvetési bevételek Magyarországon a GDP 50 százalékát teszik ki. Ez az arány Romániában 35 százalék.
Különbség az is, hogy Romániában a munkanélküliség kisebb problémát jelent, mint Magyarországon. Az elemző szerint azért, mert a munkaerőpiac merevebb a szomszédos államban, mint nálunk.
A tavalyi év utolsó harmadában a munkanélküliség aránya Magyarországon meghaladta a tíz százalékot, ez a romániai adatok szinte kétszerese.
A költségvetési kiadások közötti különbségek a szociális szolgáltatások, az állami feladatvállalás közötti eltérés miatt mutathatók ki. A jóléti intézményrendszert Magyarországon az ezredforduló idején (a FIDESZ-kormány idején) alakították ki úgy, hogy a GDP 25 százalékát ennek fenntartására fordították.
Ezzel Magyarország olyan államokat előzött meg, mint Írország, Spanyolország és Csehország. Romániában ez az arány 17 százalék körül alakult az említett időszakban.
