EU-s alapok: szívni tudni kell

„Románia a legutolsó az uniós országok közül azon a ranglistán, amely az EU-s alapokhoz való hozzáférés mértékét összegzi. Sürgős változásra van szükség” – nyilatkozta a manna.ro-nak Gyerkó László RMDSZ-es szenátor, a gazdasági bizottság tagja, aki úgy véli,

a törvényes keret módosítására is szükség van.


„Akkor fog javulni a pályázati pénzek lehívása, ha a bankokkal sikerül megegyezni az önrész biztosítását illetően, mert a székelyföldi vállalkozókat is ez érinti igazán. Ha rugalmasabb lenne a bankszektor, akkor a vállalkozók is sikeresebbek lehetnének” – tette hozzá a politikus, aki szerint egészen biztosan kompromisszumot kötnek a bankok.



„Most azok a vállalkozók pályáznak sikeresen, akik fel tudnak készülni a kiskapukra, akik tudják, mire pályáznak. Az uniós pénzmozgás a következő két évben gyorsul fel igazán” – véli Gyerkó, és arra figyelmeztet, egyre több a pályázatíró cég, és “érdemes jól megnézni, kivel fog kezet a vállalkozó”. A szakértő szerint


fontos ellenőrizni a pályázatíró szakértelmét,


“előéletét” az eddigi projekteket illetően. Nagy segítség lehet az a brüsszeli iroda is – emlékeztet Gyerkó –, amely Székelyföldet képviseli, és amely közvetlenül szórja az információkat.

A Ziarul Financiar szakmai fórumsorozatot szentel az uniós alapok lehívásának: legutóbb Szebenben találkoztak a bankszektor és a gazdasági élet képviselői. Ezen az egyeztetésen is elhangzott a riasztó adat, hogy csupán 19,7 milliárd eurót hívott le Románia az európai alapokból az elmúlt négy évben: ez a rendelkezésére álló összeg 11 százaléka. Még két év áll az ország rendelkezésére a pénzügyi „szívás” felgyorsítására.


Nemcsak sok-sok pénzt veszíthetünk 2013-ig,

ha nem szedjük össze magunkat, hanem a 2014 és 2020 közötti költségvetési időszak esélyeit is ronthatjuk. Most dől el, akkor mennyire számíthatunk az Uniótól. A Transilvania Bank, a Postabank és az Eximbank képviselői is képviseltették magukat a Ziarul Financiar szebeni konferenciáján. 

„2011-ben teljesen más a helyzet, mint amivel a pályázók 2007-ben szembesültek. Ma már sokkal érettebb a piac. Kezdetben úgy folyamodtak hitelért a pályázók, hogy semmilyen garanciát nem tudtak felmutatni. A semmit sem kockáztatók kora elmúlt. A sikeres projekt azt jelenti, hogy minden résztvevője vállal egy bizonyos rizikót” – értékelte a helyzetet Otilia Frolu, a Postabank közkapcsolatokért felelős igazgatója.


Szükség van egy jól szervezett csapatra

ahhoz, hogy sikeres európai uniós projekt valósuljon meg, elengedhetetlen a közösségi felelősségvállalás – vélekedett a Polisano gyógyszergyár képviselője, Ilie Vonica. Az egyik legnagyobb szebeni befektető többször vett igénybe uniós támogatást ahhoz, hogy a gyógyszergyár igazán megerősödjön a piacon: most önálló ügyosztály foglalkozik a vállalaton belül, hogyan lehet minél több forrást, támogatást elérni.

„Zenekarként működünk, és mindenki számára ugyanaz a partitúra adott. Figyelni kell a részletekre, az összhangzásra, a projekt teljes lefutására” – tette hozzá az üzletember, aki sérelmezi, hogy az egészségügy nem uniós prioritás. „Remélem, hogy 2014-től az egészségügyi befektetések fejlesztésére is külön összeget különítenek el” – tette hozzá a vállalkozó, aki húsz millió eurós szebeni kórházépítési tervéről is beszámolt.

Leonard Cornoiu, a Transilvania Bank európai programokért felelős igazgatója megerősítette az egészségügyi beruházásokra vonatkozó panaszt. „Nincs elég pénz a kiemelt projektekre. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére kevés pénz jut, és azt a keveset mind elnyeli  a közszféra” – tette hozzá Cornoiu, aki elmondta: az általa képviselt pénzintézet 300 millió eurót fordít az első negyedévben uniós kezdeményezések támogatására.


Szeben megye jól szív, és még többet akar

Szeben megyének az idén sikerül megugrani a sokat óhajtott EU-s küszöböt. Martin Bottesch, a megyei tanács elnöke elmondta: 37 millió eurót hívtak le az idén helyi projektekre. „2004-ben a nullán álltunk. Most négy megyei úton dolgozunk, ötven százalékos a növekedés” – ismertette  a helyi adatokat a szász politikus, aki szerint 2014-től nőnie kell a regionális kompetenciának.

Ioana Firiza az autóalkatrész gyártó Compa Sibiu cég humánerőforrás menedzsere mindenkit pályázásra bíztat, mert úgy véli: megéri igyekezni. A Compa Sibiu ezévi forgalma eléri a 112 millió eurót, az export mértékét 101,5 millió becsülik.

„Ezeknek a pályázatoknak az esetében is meg kell küzdeni a bürokráciával, de érdemes harcolni, mert a saját cégünk például 10-15 százalékkal többet fordíthat csak a humánerő fejlesztésére” – összegezte Firiza. Hozzátette: a vállalat 13 projektjét finanszírozzák most uniós pénzből.

Paul Ichim az EximBank képviselőjeként elmondta: nem ért egyet a közös felelősségvállalás fontosságával, az általa képviselt pénzintézet akkor is hozzájárul a pályázatokhoz, ha a pályázó saját forrást nem mutat fel. Igaz – tette hozzá Ichim – ez a konstrukció több rizikófaktort tartalmaz.

Mircea Teuceanu, a Szeben megyei Vidékfejlesztési Hivatal igazgatója arra figyelmeztetett: a szakemberhiány jelentheti a legnagyobb gondot. „Nincsenek fiatalok, akikkel dolgozzunk. Több százan végeznek a hazai egyetemeken évente, de nem tudjuk bevonni őket a munkába, mert nem áll mögöttük tőke, és nincsenek pénzügyi ismereteik” – hangsúlyozta a szebeni szakértő, aki „agresszív” fiatalitást sürget.