Harcosok, foglyok és szenvelgők népe
A romániai népességnek mindössze negyede hajlandó saját erejéből küzdeni azért, hogy javítson az életkörülményein. Ne csodálkozzunk, hogy itt tartunk.
Románia lakosságának zöme csak vegetál: vagy mioritikus beletörődöttséggel fogadja el sorsát, vagy az államtól várja a megoldást arra, hogy jobbra forduljon az élete. A népességnek kevesebb mint a negyede kész küzdeni, saját eszközeit és lehetőségeit mozgósítani azért, hogy emeljen az életszínvonalán – áll a GfK piackutató vállalat szerdán ismertetett felmérésében. A tanulmányt egy kiskereskedelemmel foglalkozó szemináriumon mutatták be Bukarestben.
Tízből nyolc motiválatlan
A felmérés eredményei szerint tíz lakosból nyolc nem rendelkezik semmilyen belső motivációval arra, hogy saját kezébe vegye sorsa irányítását. A tanulmány szerzői három kategóriába sorolták azokat, akik válaszoltak a felmérés kérdéseire: a szenvelgők, a harcosok és a foglyok csoportjába.
Fotó: twcenter.net
Szenvelgőknek minősülnek azok, akik azt hiszik, a kormány és a hatóságok a remény letéteményesei és az általános megmentők, és nem saját magukon múlik a sorsuk, az, hogy tesznek-e valamit életkörülményeik javításáért. Ezzel szemben a harcosok készek kockázatokat vállalni és cselekedni is a jobb életért, míg a foglyok azok, akik már semmiben sem reménykednek, és ebbe bele is törődtek.
A válaszadók 67 százaléka bizonyult szenvelgőnek: főként 50 év feletti, középfokú végzettséggel rendelkező személyekről van szó, nyugdíjasokról, illetve akik átlagos és kis keresettel rendelkeznek. 14 százaléknyian minősülnek fogolynak, legtöbbjük 60 év feletti vagy 20 év alatti, maximum középfokú végzettséggel rendelkezik, és vagy munkanélküli, vagy nagyon keveset keres.
A megkérdezetteknek mindössze 21 százaléka harcos: fiatal, legtöbb 40 éves, közép- vagy felsőfokú végzettséggel, átlagos vagy magas keresettel.
Változó a lelkesedési görbénk
„Ha megismételjük a felmérést az idei év végén vagy a következő év elején, az adatok másképpen fognak mutatni. Jelenleg nagyon sok a szenvelgő, és kevés a harcos” – mondta Iulia Cornigeanu, a GfK Románia kutató munkatársa.
A GfK hasonló felmérést készített az utóbbi három évben. Ezek szerint a 2008-as lelkesedésünk pszichikai sokkba torkollt 2009-ben, 2009-2010 folyamán pedig hozzászoktunk, hogy már nem dübörög a gazdaság, sőt alig piheg: ehhez igazítottuk életmódunkat és fogyasztási szokásainkat. 2010-2011-ben viszont befrusztrálódtunk, megsértődtünk, és pesszimistává váltunk, mert arra számítottunk, jobbra fordul a sorsunk.
Ami fogyasztási szokásaink változását illeti, a GfK megállapította, hogy legtöbbünk megfontoltabban vásárol. Egyesek egyenesen elkerülik a bevásárlást, mások megkurtították az erre szánt összeget.
A GfK romániai vállalatát 1992-ben alapították a GfK Csoport részeként, és több mint tíz éve az ország egyik legjelentősebb piackutató intézete.
