Internetről megpakolt átalvető

A Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztésnek egyik legújabb kezdeményezése ugyanis azt célozza, hogy az internet lehetőségeit kihasználva lehessen népszerűsíteni a vidéken előállított termékeket – az Átalvető-program tehát lehetőséget nyújt arra, hogy a termelőtől egyből a vásárlóhoz kerüljön a termék.



Sinka Arnolddal, a Caritas programmenedzserével beszélgettünk.


Miért kapta az Átalvető nevet ez az új vidékfejlesztési projekt?

A mai generációhoz tartozók közül sokan már nem is tudják, hogy mi az átalvető. Régebb nagyapáink-nagyanyáink ebben hozták a termékeket a városba. Ennek a hagyománynak az útját próbáljuk követni, újból összekötni a vidéket a várossal. Ezt a gondolatot a modern kor embere is meg tudja valósítani: az eszköz, ami régebb a termékeket szállította, akár online is működhet.

A program valamikor a nyáron indult el, az online értékesítés november elején startolt, azóta lehet termékeket rendelni. Ezentúl így nemcsak vásárokon, hanem az internet segítségével is hozzá lehet jutni azokhoz. Az online értékesítés mellett természetesen vásárokon – az Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztiválon, a Míves Emberek Sokadalmán és nemrég Brassóban a Magyar Napokon – is népszerűsítettük az Átalvető gyűjtőnév alatt megvásárolható termékeket.


A gazdáknak képzésen kellett részt venniük. De mit lehet tanítani annak az embernek, aki már régóta készít sajtot vagy más terméket?

Valóban csináltak sajtot, viszont nem szakszerűen. A képzést olyan szaktekintélyek tartották, akik különböző sajtspecialitásokat készítenek és értékesítenek. Ők olyan technikákat, módszereket mutattak be, amelyek kiegészítették az addigi tudást, és a gazdák ezután jobb minőségű sajtot tudnak készíteni.

Miközben eddig olyan sajtokat csináltak, amilyeneket az esztenákon is, a tanfolyam óta már készítenek érlelt sajtokat, tehéntúrót különböző ízesítésekkel. Széles lett a kínálat.

A gazdák is láthatták, sokszor csak egy apró részletre kell figyelni, például egy kicsivel több oltót tenni a tejbe, vagy kicsivel tovább kell hagyni a fazékban. Megvannak azok az apró részletek, amikre ha nem figyelünk oda, nem tudjuk elérni azt a minőségű sajtot.


Hogyan kezdődött az Átalvető-program szervezése, kik azok a gazdák, akik elsőként pakolhatnak az átalvetőbe?

Régi álmunk ez, régóta próbálkoztam a szervezeten belül elindítani ezt a programot, de a gondolat csak az elmúlt tavaszra érett meg. Elindítottunk egy termékfeldolgozói képzést tej- és gyümölcsfeldolgozás témában a Szülőföld Alap támogatásával a nyikómenti gazdák részére. Az órák alatt fogalmazódott meg az igény a továbblépésre.

Láttuk, hogy ezek a gazdák tele vannak energiával, ötletekkel és elképzeléssel. Többen is elmondták, hogy ők szívesen termelnek, csak nem tudják értékesíteni a terméket. Leültünk és elkezdtünk gondolkodni. Közben kapcsolatunk volt a vásárhelyi Webkamrával, Hajdu Zoltánékkal, velük is beszéltünk és kapcsolatokat alakítottunk ki. Megnéztük, hogyan működik az ő rendszerük, és belevágtunk egy online értékesítési rendszer kialakításába.

Egyelőre mindenképpen az online-ban gondolkodunk, aztán meglátjuk, a lehetőség hogy hozza.

Szeretnénk, ha a nyikómenti gazdák mellett egy éven belül Csík és Gyergyó irányában is bővíteni tudnánk a programot.

Már működik is az internetes felület, ahol a házi termékek közül választhat az ember. A bevásárlás így kezdődik: www.atalveto.ro?

Beírja az ember a webcímet – www.atalveto.ro –, és bejön a honlap. Itt meg lehet nézni, milyen termékeink vannak,  ha pedig megtetszik valamelyik, regisztráció után azonnal lehet is rendelni.

A virtuális világban kiválogatott termékeket egy megadott napon a székelyudvarhelyi Caritas irodájában lehet átvenni, ahová a gazda behozza a terméket és átadja a megrendelőnek. Hangsúlyozom, mi csak közvetítők vagyunk, nem vesszük át a terméket és mi nem is adjuk át. Direkt értékesítés zajlik.


Hogyan kerülhet be egy termék az Átalvetőbe? 

Van egy belső szabályzatunk – amennyiben azoknak a feltételeknek eleget tesznek a gazdák, akkor mindenképpen nyitott a kapu. A legfontosabb, hogy helyi termék legyen, háztáji, ökologikus gazdálkodásból származó. Arra törekszünk, hogy a vásárló minősítse a terméket, ne egy kívülálló szervezet. A vásárló és a termelő közti közvetlen kapcsolat kialakítása érdekében azon is gondolkodunk, hogy nyitott napokat szervezzünk, így a vásárlók betekintést nyerhetnének a gazdálkodásba és a termény feldolgozásának folyamatába. A becsületről és  bizalomról szól ez az egész kapcsolat.

A célunk az, hogy ezek a vidéken élő emberek megélhetéshez jussanak. Azok, akik kétkezi munkával próbálják nap mint nap fenntartani életüket, megélhetésüket, ne legyenek lebecsülve a modern kor embere által. A kétkezű munka valóban legyen érték, és ebből tudjanak megélni az emberek.

Ha ezek a gazdák meglátják és megérzik azt, hogy megéri gazdálkodni, akkor önállóan vagy akár szövetségbe tömörülve is tudnak termelni. Mi nem ragaszkodunk ahhoz, hogy csak Átalvetős címkével menjen ki az a termék. Az a lényeg, hogy azok az emberek, akik segítséget kérnek tőlünk, önállóvá tudjanak válni. A szociális programjainkban is mindig az a gondolat, az a célkitűzés, hogy ne halászhálót adjunk az embereknek, hanem tanítsuk meg halászni.