Magánnyugdíj: kinek is éri meg?

Nyilvánosságra hozták a magánnyugdíj-pénztárak éves adatait. A működésüket felügyelő hatóság szerint most ők kínálják a legelőnyösebb megtakarítási formát a hazai piacon.


730 millió lej a nettó nyereség

Piacra lépésük, azaz 2008 májusától 2011 végéig a kötelező magánnyugdíjt kezelő pénztárak átlagosan 11,7 százalékos hozamot értek el az általuk eszközölt befektetésekkel – közölte a pénztárak egyesülete múlt héten. Az ugyanerre az időszakra számolt éves inflációs ráta 5,3 százalék, vagyis a hozam az inflációnak több mint a kétszerese volt. Az első három év mutatói tehát ígéretesek, de magánnyugdíj-hozzájárulást legalább 30 évig érdemes fizetni.



A kötelező befizetéseket kezelő pénztárak indulásuk óta 730 millió lejes nettó nyereséget értek el a befizetők számára. Ennyi a nettó eszközállomány és a rendszerbe érkezett befizetések különbsége – áll az egyesület közleményében.

Nőtt a befizetők száma is 2011-ben, 2010-hez képest 21,6 százalékkal. A 330 ezer csatlakozóval elérte az 5,52 milliót azoknak a munkavállalóknak a száma, akik számára magánnyugdíj-számlát nyitottak. A múlt év elején a szakegyesület 5,5 millióra becsülte a rendszerbe év végéig belépők számát, a növekedést az enyhe gazdasági és munkaerő-piaci élénkülésnek tudja be.


A vagyon gyarapodott, a befizetők aránya nem

A nyugdíj-hozzájárulást a munkáltató (ritkábban az alkalmazott) fizeti be az állami pénztárba, amely ennek egy részét továbbutalja a kötelező magánnyugdíjt kezelő kilenc pénztárhoz. Ha a munkáltató nem fizeti be a hozzájárulást az államnak, természetesen az állam sem utal a magánpénztárakhoz.

A kötelező magánnyugdíj-pénztárak eszközállománya 2010 óta 48 százalékkal gyarapodott, és elérte a 6,42 milliárd lejt. A pénztárak egyesülete 6,5 milliárdot jelzett előre 2011 elején.

Ebből 1,98 milliárdot tett ki az Országos Nyugdíjpénztár által utalt befizetés, ez 24 százalékkal több, mint a 2010-ben utalt összeg, a befizetések begyűjtése mégis csökkenő tendenciájú az egyesület kimutatása szerint. Amíg 2010-ben 66,4 százalékos volt az efektív begyűjtés (a rendszerbe befizetők és a rendszerben résztvevők aránya), addig ez 2011-ben 62,8 százalékosra csökkent. Azaz több mint valószínű, hogy a fennmaradó, 37 százaléknyi dolgozó bére után a munkáltató 2011-ben egyáltalán nem utalt nyugdíjhozzájárulást, így az ő nyugdíjuk kifizetéskor ennyivel kisebb lesz.

A résztvevőnkénti befizetés tavaly átlag 49 lej volt, ez 26,2 százalékkal több, mint 2010-ben. Az egyesület becslése szerint idén mintegy 340 ezren csatlakoznak a kötelező magánnyugdíj-rendszerhez, márciustól pedig az állam az alkalmazotti bérek 3 százaléka helyett már azok 3,5 százalékát utalja tovább a magánpénztárakhoz. Azok eszközállománya várhatóan 9,3 milliárd lejre nő, a pénztártagok száma pedig 5,85 millióra.


Nem kötelező, de megéri

A fakultatív magánnyugdíj-hozzájárulást kezelő pénztárak indulásuk, vagyis 2007 májusa óta 7,3 százalékos nettó hozamot értek el 2011 decemberéig, ami nagyobb az időszakra számolt, átlag 6,1 százalékos éves inflációs rátánál, és nagyobb a bankok által jelenleg kínált letéti kamatoknál.

A fakultatív pénztárakhoz befizetett bruttó hozzájárulások 2011-ben elérték a 108,3 millió lejt. (Ez 2010-ben 103,8 millió lej, 2009-ben 105 millió lej volt.) A befizetők száma 39 ezres, azaz 12,6 százalékos növekedéssel meghaladta a 260 ezret, az egyesület 2011 elején még csak 255 ezerre számított.

A fakultatív magánnyugdíjakat kezelő 11 pénztár eszközállománya 2010 decemberéhez képest 34,3 százalékkal növekedett, és elérte a 436 millió lejt, bár az egyesület 460 millió lejt jósolt egy évvel korábban. Az idén életbe lépő teljes adómentességnek köszönhetően jelentősebb arányban nőhet a fakultatív magánnyugdíj-pénztárak tagjainak száma és azok eszközállománya, mivel a fakultatív magánnyugdíj vonzóvá válik mint fizetésen kívüli juttatás. Az egyesület több mint 300 ezer tagot és 560 millió lejes eszközállományt jósol ezeknek a pénztáraknak 2012 végére.


Kinek éri meg

Természetesen azoknak, akiknek van mit félretenniük, és megtakarításaikkal majdani nyugdíjukat szeretnék növelni. De élhetnek vele azok a munkáltatók is, akik például a bérköltségek nagysága miatt húzódoznak a fizetésemeléstől. Ők fakultatív nyugdíjcsomagok fejajánlásával érhetik el, hogy a munkavállaló hű maradjon hozzájuk, ráadásul a cégek könyvelési osztálya ezt könnyen tudja alkalmazni és utalni.

A fakultatív magánnyugdíj a legelőnyösebb befektetés jelenleg a hazai piacon azon túl, hogy magasabb nyugdíjat biztosít majd, áll a pénztárakat felügyelő állami bizottság elemzésében. Míg a kötelező hozzájárulás adómentes volt, a fakultatív részleges adómentességet élvezett, idén januártól azonban ez is teljes adómentességet, ellentétben például a banki letétekkel, részvényekbe, kötvényekbe, biztosításokba fektetett megtakarításokkal.

Megéri az államnak is, többféleképpen. A magasabb nyugdíjak már most is adókötelesek, ha pedig többen fizetnek be fakultatív magánnyugdíjra, várhatóan több lesz a magasabb nyugdíj is, nő tehát az adózandó alap. A magasabb nyugdíjak növelhetik a lakossági fogyasztást, ezzel pedig a költségvetésbe befizetett áfát, de a fogyasztást az is növeli, ha a munkavállaló biztosabbnak tudja a jövőjét. A befizetésből felhalmozott összeget pedig a pénztárak a reálgazdaságba fektetik be folyamatosan.

Míg ha az állam már a befizetést megadóztatná, az csak ideiglenes költségvetési bevételt jelentene, ráadásul az a pénz nem kerülne be a reálgazdaságba, és nem fejtené ki multiplikációs hatását a befektetéseken keresztül. A befektetések eredménye után sem kell egyelőre adózni, a megtakarítás hosszú távra szól, a majdan kifizetett összeget pedig a nyugdíjas szabadon használhatja fel.


Mikor érdemes lecsapni az adóval

A magánnyugdíj mint befektetési forma természetesen adóköteles. Három momentumban lehet rá adót kivetni: a hozzájárulás befizetésekor (akkor az állam havonta csípne le pár lejt a pár tíz lejes hozzájárulásunkból), akkor, amikor a befizetések befektetésével profitot érnek el a pénztárak, illetve akkor, amikor azok majd elkezdik kifizetni a nyugdíjakat.

Az Európai Unió egységesíteni szeretné ezt az adófajtát is, hogy könnyebb legyen a több országban megszerzett jövedelem utáni nyugdíjszámolás és kifizetés, és létrejöjjön ennek is az egységes piaca. Az Európai Bizottság ezért a késleltetett adózást támogatja és ajánlja a tagállamoknak a következő indokokkal:

A magánnyugdíj-hozzájárulás csökkenti az alkalmazott jelenlegi adófizetői kapacitását, viszont megtakarításra bátorít. A késői adóztatás pedig az államokat is segíti egy esetleges demográfiai robbanásnál: akkor juttatja nagyobb adóbevételhez a költségvetést, amikor jelentősen megnő a nyugdíjasok száma. Ez a rendszer jelenleg 11 tagországban működik, az unió ezt szeretné egységesíteni az összes tagország szintjén.