Magántőkétől hízik a nyugdíjunk

A nyugdíjrendszer második és harmadik pillérének számító kötelező, illetve önkéntes tagságú magánnyugdíj-pénztárak nagyot kaszáltak a válság alatt: a betétesek pénzét átlagban több mint 20 százalékkal növelték meg az elmúlt év során. A nyugdíjalapok között természetesen jelentősek az eltérések.

A kötelező magánpénztárak között az ING vitte a prímet 23,5 százalékos hozammal, a leggyengébb, szlovéniai érdekeltségű KD csak 10,3 százalékot ért el.

Az önkéntes pénztárak császárának az AZT Vivace befektetés bizonyult 31,3 százalékkal, itt a sereghajtó a BCP Prudent (Óvatos) 9,7 százalékos hozammal. Jellemző, hogy még ez utóbbi is jelentősen az inflációs ráta fölött teljesített, így a befektetőket sehol nem érte veszteség.


Honnan jött a pénz?

Az alapok tavaly elsősorban állampapírokba fektettek (69,7%), emellett kötvények, bankbetétek, részvények (13,8%) és befektetési alapok voltak a beruházások jellemző célpontjai.

A romániai nyugdíjalapok pénzügyi súlyukat tekintve jelentősen elmaradnak a fejlett országok hasonló alapjaitól.

Míg máshol a nemzeti össztermék 70-120 százalékának megfelelő tőke felett rendelkeznek, nálunk egyelőre ez a fél százalékot sem éri el. Ez az arány azonban nőhet, ahogyan egyre többen, a fizetés egyre nagyobb hányadát fektethetik majd ilyen megtakarításokba.

A nyugdíjpénztárak a rájuk bízott pénzt forgatják a befizető nyugdíjba meneteléig, egyik jobban, másik rosszabbul. A különbséget az adja, hogy melyik alap foglalkoztat hozzáértőbb pénzügyi szakértőket, és természetesen némi szerencse is kell a jó hozamhoz.


Önkéntes alapon - gazdagoknak

Örvendeni egyelőre azért felesleges a nyugdíjpénztárak jó hozamának, mert nincs náluk túl sok pénz. Az önkéntes tagságú alapoknak jelenleg 190 000 befizetőjük van, összesen 55 millió eurónyi betéttel.

Egyelőre Romániában az önkéntes nyugdíjpénztárak a fizetésnek maximum 15 százalékát kapják meg, de legtöbben csak a minimális 30-40 lejt teszik be. A maximális betét a romániai átlagfizetés (1 967 lej) mellett 295 lej. Az ebből a betétből keletkező nyugdíj nem lesz nagyobb 230 eurónál (30 évig, évi 5 százalékos hosszútávú hozammal számolva), vagyis még a maximális betéttel sem lesz jelentős a megtakarítás mennyisége.

Ez a fajta befektetés sokkal hasznosabb a magas fizetéssel rendelkezőknek. Az állami nyugdíjrendszertől ők hiába várják, hogy nyugalmazásuk után fenntartsa a jelenlegi életszínvonalukat, számukra az önkéntes nyugdíjpénztári tagság nyújthat megoldást. És pontosan ez a román állam stratégiai célja az önkéntes alapokkal: jelenleg a nyugdíjasok 0,5 százaléka kapja a teljes kiutalt nyugdíjösszeg 18 százalékát. Azaz minden ezerből öt nyugdíjast illeti az összes kiosztott pénz ötöde.

A gazdagabbak nyugdíjpénztári hozzájárulását a 15 százalékos plafon mellett más is korlátozza: jelenleg évente mindössze 400 euró fizethető be adómentesen, ez más országokban a 600 (Lengyelország) vagy akár a 900 (Csehország) eurót is eléri.


Kevés a hozzájárulás

A befizetések alacsony aránya a kötelező nyugdíjalapok számára is probléma. A hozzájárulás aránya jelenleg a jövedelemnek mindössze 2 százaléka, és március végétől nő 2,5 százalékra.

Ezzel szemben más országokban ez az arány a 8 (Magyarország) de akár a 10 százalékot (Chile) is eléri.