Mikó Terv: a szándék már világos, a finanszírozás nem
Az erdélyi gazdaságot fellendítő EMNT-s tervhez a konkrét anyagi források még hiányoznak, de megvannak a kidolgozást támogatók, készül a vitairat. A Mikó Tervről konferenciáztak Székelyudvarhelyen.
Várhatóan jövő márciusig elkészül az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács gazdasági szakbizottsága által január elején kezdeményezett és idén márciusra ígért Mikó Imre Terv, amely az erdélyi gazdaság fejlesztését célozza.
fotók: Koszta Ferenc
A kezdetben csak a Székelyföldre fókuszáló civil kezdeményezés Erdély-szintűre növekedik, igyekszik majd figyelembe venni a három régió (Székelyföld, Közép-Erdély és a Partium) adottságait, specifikumait.
Még csak a szándék világos
A Mikó Imre Terv gazdasági, fejlesztési stratégiai tervének elkészítése folyamatos konzultációkat tesz szükségessé, ezért két napos, szakmai előadásokkal egybekötött fórumot szerveztek június 20-21-én a székelyudvarhelyi Küküllő Szállodában. A terv kidolgozásában és finanszírozásában kulcsszerepet játszó magyarországi és hazai szakembereket verbuválta össze az EMNT szakbizottsága.
Jakabos Janka programkoordinátor szerint „kialakult egy olyan helyzet, amikor tisztázni kellett a különböző érdekcsoportokkal, hogy a kezdeményezéseiket, javaslataikat hogyan integráljuk a programba”.
A megbeszéléseken letisztult képet szerettek volna kapni a terv jelenlegi helyzetéről, illetve arról, hogy milyen – elsősorban magyarországi – pénzügyi források állnak rendelkezésre a kivitelezéshez.
Kiegyezések és az autonómia alapja
A Mikó Terv két nagy lehetőséget kínál az erdélyi magyarságnak, mondta köszöntőjében Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság romániai nagykövete. Egyrészt az erdélyi magyar pártok és az EMNT konszenzusát, illetve olyan, a mindenkori román politikai széljárástól független, hosszú távú fejlesztési stratégiát, amely lefekteti az autonómia alapjait, és felkészít a románsággal való általános kiegyezésre.
A Mikó Terv lelke és hajtómotorja a Székelyföld kell, hogy legyen, amely egyfajta anyaországgá kell váljon, és fel kell karolja a szórvány problémáit – vélekedett Füzes. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány fejlesztési tervei egybecsengenek a Székelyföld fejlesztésével, és a magyar fél minden politikai és szakmai háttértámogatást megad.
Hoppá, van egy Wekerle Terv
A jelenlegi elképzelés szerint a Mikó Imre Terv egyfajta pilótaprojektje lesz a Wekerle Terv néven ismertté vált, a Kárpát-medencei „nemzetszempontú” gazdaságfejlesztési stratégiának, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NMG) kezdeményezett.
A várhatóan ősszel véglegesítendő, tíz éves távlatra kidolgozott, az Új Széchenyi Tervvel teljes összhangban levő gazdaságfejlesztési programot Szakáli István Loránd, a Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Főosztályának vezetője mutatta be.
Mint mondta, a terv kidolgozásában arra a fontos előfeltevésre alapoztak, hogy ebben az évtizedben Közép-Európa és a Kárpát-medence gazdasági szempontból igen jelentős növekedési övezet lesz, szemben a gazdasági válság által megtépázott dél-európai államokkal.
Hogy a Mikó Tervből mit emelnek be a Wekerle Tervbe,
egyelőre még kérdéses. Jakabos Janka szerint a „mit és hogyan” a Mikó Terv stratégiaíróin múlik. Véleménye szerint a Mikó-Wekerle páros „olyan lehetőség, amiről még álmodni sem mertünk volna, mert ezáltal a Mikó Terv a magyar kormány által elfogadott gazdaságfejlesztési stratégiává válik.”
„A három terv a közös kapcsolódási pontok révén egységes gazdaságfejlesztési képet mutat, és tökéletes összhangban van egymással” – jelentette ki Csizmadia Norbert, a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet kutatócsoportjának tagja, aki előadásában az Új Széchenyi Terv módszertanát vázolta fel.
Kiemelik a politikai csatározásokból?
Legalábbis ebben bizakodik Jakabos Janka, a program koordinátora. Szerinte az, hogy a konferenciát megelőzően sikeresen tárgyaltak a Kovászna megyei (Tamás Sándor) és a Hargita megyei önkormányzat (Borboly Csaba) képviselőivel arról, hogy a két önkormányzat által kidolgozott székelyföldi gazdaság-fejlesztési tervek is helyet kapnak a Mikó Tervben, azt jelzi: az RMDSZ nyitott az együttműködésre.
„Tervben van, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum elé vigyük a problémát, és megegyezzünk abban, hogy ezt a gazdaságfejlesztési témát ki kell emelni a politikai csatározásokból. Az erdélyi magyarság megélhetése, megmaradása nem lehet kampányeszköz egyik párt kezében sem.
A lényeg az, hogy minden, az erdélyi és székelyföldi gazdaság felemelkedését szolgáló program – függetlenül attól, hogy azt az RMDSZ, az EMNT vagy a magyar kormány támogatja – helyet kapjon a Mikó Imre Tervben” – vélekedett Jakabos.
(A konferencia programjában egyébként szerepelt a székelyföldi fejlesztési tervek bemutatása – az előadás viszont elmaradt. Kérdés maradt az is, hogy az eredeti tervektől eltérően a Magyar Polgári Párt elnöke, Szász Jenő miért nem vett részt a konferencián).
Mikót Bethlen is támogatja: egyelőre szakértőileg
A konferencián a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-t ketten, Ulicsák Szilárd vezérigazgató és Ríz Ádám vezérigazgató-helyettes is képviselték. Jelenlétük nyilvánvalóan nem volt véletlen a Mikó Imre Terv finanszírozási lehetőségeinek szempontjából. Annak ellenére, hogy László János szakbizottsági elnök szerint „megfelelő számadatok hiányában a finanszírozási lehetőség még nem tiszta”.
Ezt erősítette meg Ulicsák is, aki a határon túli magyar állami támogatások húsz éves történetét, illetve a rendelkezésre álló forrásokat is bemutatta. Elmondta, az 1990-2010-es időszakban a finanszírozási rendszer három nagy etapot élt át a felemelkedéstől a bukásig.
A 2011-es forrástérkép adatai szerint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. oktatásra 10 milliárd forintot (plusz 1 milliárd forintot az Oktatási Minisztériumtól), kultúra, egyházak támogatására 1 milliárdot, a Határtalanul programra és a szórványra pedig félmilliárd forintot tud szánni. Kérdőjel volt viszont a Mikó-terv szempontjából is jelentős gazdaság kategóriában.
Ulicsák elmondta, első körben „szakértői szinten szeretnénk segíteni a tervet kigondoló gazdasági szakbizottságnak azért, hogy mihamarabb egy olyan gazdaságélénkítő program álljon össze, amelyet majd megfelelő forrásokhoz lehet juttatni. Aztán meglátjuk, hogy gazdaságfejlesztésre milyen új forrás vonható be.
Mi mindenképpen olyan költségvetést fogunk javasolni, hogy jövőre legyen forrás gazdaságfejlesztési támogatásra is. Ezt a Bethlen Gábor Alapkezelő logikája megengedi, és ha ez megvan, akkor jövőben a már kidolgozott Mikó Tervhez anyagi értelemben is hozzá tudunk járulni.”
Kiknek fejlesztünk? Kivándorlási költségek
A magyar lakosság migrációja komoly anyagi és humántőke veszteséget jelent Erdélynek. A Mikó Terv stratégiájának fontos része kell, hogy legyen a humántőke megtartása, így semmiképpen nem lehet elvonatkoztatni a demográfiai adatoktól.
Sokkoló számokat és az erdélyi magyarság 1977–1997 közötti kivándorlásának következményeit mutatta be Geréb László, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának vezérigazgatója Az erdélyi magyar migráció pénzügyi hatásai című előadásában.
A Román Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint az 1977–1997-es időszakban Romániából összesen 82.514 magyar nemzetiségű személy vándorolt ki. A Magyar Statisztikai Hivatal (KSH) szerint Romániából 144.366 személy vándorolt Magyarországra.
Varga Árpád szociológus statisztikája – Geréb szerint ez a reálisabb kép – azonban ennél is lesújtóbb: a kivándorolt magyarok száma 200.000, közülük Magyarországra 170.000-en vándoroltak be. A kivándoroltak 70,9 százaléka 34 év alatti volt.
Az emigrációnak komoly gazdasági következményei voltak. Mivel a kivándoroltak zöme iskolázott személy volt, a migráció Románia számára 1.764.800.000 euró oktatási beruházás, illetve 12.301.390.000 euró államháztartási bevétel elvesztését jelentette (romániai bruttó 180 eurós átlagbérrel, 30 munkaévre számolva).
A 170.000 Magyarországra kivándorolt személy a magyar államháztartás számára vált befizetővé, és 14.212.000.000 eurónyi befizetett adót és illetéket jelentett.
„A humántőkébe érdemes beruházni. Hargita megyében az országos átlag fölötti a humántőke-beruházás, az eredmény mégsem látszik a régióban, mert a beruházás térben máshol (Magyarország, más államok) térül meg – hívta fel a figyelmet Geréb, aki szerint „az elvándorlás egy versenyképességi tényező, egy sikerességi faktor elvesztését jelenti.” Így a szülőföldön maradás ösztönzése nemzetstratégiai kérdés, és a Mikó Terv fontos része kell, hogy legyen.
Nagyon is számít, hányan vagyunk
„Mindannyian tartunk attól, hogy milyenek lesznek a népszámlálás adatai. Abban bízom, hogy az erdélyi magyarság száma jóval egymillió felett lesz. Azt mindenképpen meg kell akadályozni, hogy a következő népszámlálásnál ez kevesebb legyen” – vélekedett Ulicsák Szilárd.
„Nem az a célunk, hogy ilyen-olyan meglévő forrásokhoz rendelünk egy, a helyi közösségek érdekeit szem előtt tartó gazdaságpolitikát, hanem épp fordítva. A közösségi hovatartozásnak – e terén egy alapos mentalitásváltásra lesz szükség – óriási jelentősége van egy gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozásában, megvalósulásában, jóval nagyobb, mint ahogy az a mai gondolkodásmódban jelen van” – összegzett Jakabos Janka.
Tusványoson még vitatkozunk
„Az anyaország részéről megvan a jó szándék, az elkötelezettség, a nyitottság felénk, és ha be tudjuk bizonyítani, hogy ez nem az asztalfióknak megírt, hanem komoly, a gyakorlatban is megvalósítható, hosszú távú stratégia, ami egyértelmű irányvonalakat jelöl ki, akkor egyértelműen nyertesei vagyunk ennek az együttműködésnek” – mondta Jakabos.
A Mikó Tervről vitairatot mutat be júliusban, Tusványoson az EMNT szakbizottsága, ezt követően indul a társadalmi konzultáció. Év végéig kiderül az is, hogy a magyar kormány költségvetéséből jut-e, és ha igen, mekkora összeg az operatív programokra. Az EMNT szándéka szerint a Mikó-terv 2012 márciusában rajtol.
