Nem csípjük a bankokat, csak belerakjuk
Nem bízunk a bankokban, de egyre többször használjuk a bankkártyánkat. A bankok 2010-es vesztesége is legalább ilyen ellentmondásos.
A román állampolgárok háromnegyede jobb szereti, ha nincs dolga a bankokkal – derül ki a Romániai Értékelési és Stratégiai Intézet (IRES) felméréséből. A bankokhoz való viszonyunkat tanulmányozó dokumentumot a Mediafax hírügynökség hozta pénteken nyilvánosságra.
A felmérésben résztvevők 76 százaléka válaszolta azt, hogy jobb szereti, ha minél kevesebb dolga akad a bankokkal, és az ügyfelek kevesebb mint fele bízik meg a hitelintézetekben.
Elégedettek és bizalmatlanok vagyunk
A bankok általános szolgáltatásaival elégedettek vagyunk, sőt a sajátosabb együttműködésekkel is, mégis távolságtartóak vagyunk ezekkel az intézetekkel szemben. Mi több, a válaszadók 90 százaléka teljesen vagy részben egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy a bankok és ügyfeleik közti szerződések a bankok javát szolgálják, 89 százalék pedig azzal, hogy az emberek nem elég figyelmesek, amikor pénzintézetekkel kötnek szerződést.
Az IRES intézet felmérése január 24-26. között készült 1436, 18 évesnél idősebb és városon lakó személy megkérdezésével. Egyes adatokat annak a 777 személynek a válaszaiból nyertek, akik ténylegesen igénybe vesznek valamely banki szolgáltatást vagy terméket. Nekik is mindössze 3 százalékuk bízik nagyon a bankokban általában, 41 százalékuk bízik, 40 százalék kevésbé, 13 százalékának pedig nagyon kevés a bankokba vetett bizalma. Leginkább az 51 év felettiek bíznak a pénzintézetekben, a 36 és 50 év közöttiek 44,5 százalékának pedig kevés a bizodalma.
A banki ügyfelek 70 százaléka egyetért arra a bankra vonatkozó pozitív kijelentésekkel, amelynek szolgáltatását igénybe vette, úgy mint az alkalmazottak hozzáértése és viselkedése, a szolgáltatások népszerűsítése, munkaidő, a szolgáltatások elérhetősége és ára. Az ügyfelek 63 százaléka részben vagy teljesen el tudta fogadni, hogy bankja korrekt kamatokkal dolgozik, míg 31 százalék nem értett egyet egy ilyen értelmű kiejelentéssel. 80 százaléka pedig másoknak is ajánlaná saját bankját.
Mire használjuk a bankokat
A megkérdezettek több mint fele vesz igénybe valamilyen típusú banki szolgáltatást. Az ügyfelek 65 százaléka tart fent folyószámlát (általában arra kapja a fizetését), 35 százaléka hitelkártyát használ, 22 százalékának van megtakarítási számlája, és 16 százalék igényelt fogyasztási hitelt. A legtöbb ügyfél havonta egyszer megy a bankba, az ügyfelek ötöde hetente. Harmada hetente veszi igénybe a pénzkiadó automatákat, ötöde alkalmanként, harmada havonta egyszer, 15 százalék pedig soha.
Az ügyfelek több mint fele soha nem fizet bankkártyával, 33 százaléka alkalmanként használja, az on-line szolgáltatásokat pedig mindössze 17 százalék veszi igénybe. Viszont a jelenlegi ügyfelek tizede kötne hitelszerződést a közeljövőben: 32 százalékuk lakásfelújításra, 29 százalékuk lakásvásárlásra, 13 százalékuk háztartási gépekre, 8 százalékuk autóvásárlásra költené a kölcsönt.
A bankok városi ügyfeleinek 39 százaléka tud megtakarítani, bár legtöbben 500 lej alatti összeget, míg 19 százalék 500 és 1000 lej közötti összeget. Ha viszont kapnának egymillió lejt, csak 28 százalék tenné félre, 32 százalék vállakozásba fektetné, húsz százalék elköltené, másik húsz százalék pedig szétosztaná barátoknak, rokonoknak, intézményeknek.
Beérik a kártyahasználat
Azzal együtt, hogy a banki ügyfelek több mint fele soha nem fizet bankkártyával, 2010-ben 18 százalékkal nőtt az az összeg 2009-hez képest, amit bankkártyákon keresztül költöttünk el. Tavaly 16,2 milliárd lejre (mintegy 3,8 milliárd euróra) vásároltunk bankkártyával. Pénzkiadó automatáktól 89 milliárd lejt (21 milliárd eurót) vettünk fel, de itt a növekedés csak 3 százalékos a Román Nemzeti Bank adatai szerint.
Az elektronikus fizetésnek már egyesülete is van Romániában, ennek elnöke, Adrian Apolzan úgy értékelte a bankkártyás fizetés növekedését, mint az ügyfélkör beérését. Szerinte a válság is hozzájárult, hogy az ügyfelek megfontoltabban költenek: elhalasztják a nagyobb kiadásokat, így több pénzük maradt a kisebb vásárlásokra.
A banki automaták igénybevétele továbbra is a bankkártyákkal végrehajtott műveletek 85 százalékát teszi ki. A bankkártyás fizetést lehetővé tévő készülékek csak az utóbbi években terjedtek el széles körben az üzletekben, és a bankok is csak azóta álltak rá a bankkártyás fizetés agresszívebb népszerűsítésére.
A készülékek elterjedtsége 30 százalékkal nőtt az elmúlt három évben, 2010 decemberében 106 egység működött. Ugyanebben az időszakban a pénzkiadó automaták száma 26 százalékkal nőtt, az országban valamivel több mint tízezer ATM működik. Ezekkel 210 millió műveletet hajtottak végre, a kereskedők bankkártya-leolvasóival alig százmilliót, ami húsz százalékos növekedést jelent 2009-hez képest.
A jegybank nem tett közzé adatokat az internetes banki műveletekről, de Apolzan szerint a netes vásárlás bővült leginkább 2010-ben: értékben 36 százalékkal több pénzt költöttünk el a neten 80 százalékkal több művelettel. Az on-line vásárlások átlagértéke 58 euró, míg az offline kártyás fizetéseké 28 euró.
„Ne felejtsük el, hogy minden évben két-háromszázezer végzős kerül a munkaerőpiacra, és a fiatalok sokkal nyitottabbak az új fizetési módokat illetően” – magyarázta a trendeket Adrian Apolzan.
Külföldön pont fordítva viselkedtünk: 1,3 milliárd lejnyi összeget vettünk fel banki automatáktól, és 3,3 milliárd lejnyit fizettünk ki bankkártyás vásárlásokkor. Ez 27 százalékkal, a készpénzfelvétel csak 18 százalékkal nőtt. Tavaly év végén 12,6 millió bankkártya volt forgalomban Romániában, ezek közül 10,5 millió betéti avagy debit kártya volt, 2,1 millió pedig hitelkártya. Betéti kártyákkal 13,7 milliárd lejt fizettek ki, hitelkártyákkal 2,5 milliárd lej értékben hajtottak végre tranzakciókat.
Akkor miért nyögnek a bankok?
Igazából nem is nyögnek olyan hangosan. Persze vidámak sem lehetnek, mert a statisztika nem indokolja, de nem is venné ki jól magát, hogy áfaemeléses-fizetéslevonásos időszakban a pénzintézetek ügyfeleik becsődöltetésével megszedjék magukat. Nagyobb veszteséget sem jelenthetnek be, mert elriasztanák a betéteseiket, ha azok gyenge kockázatkezelést szimatolnának.
Nemrég látott napvilágot az a kimutatás, amely szerint 2010-ben először volt veszteséges éves szinten a román bankpiac. Míg 2008-ban 4,4 milliárd lej volt a teljes piac profitja, 2010-ben 304 millió lej volt a veszteség. Mi több, 255 bankfiók zárt be (kb. ennyi kirendeltséget működtet egy nagyobb bank), míg 2009-ben csak 127.
Októberben már megállt a bankszektor alkalmazotti számának csökkenése (az elmúlt 2 évben ötezer embert bocsátottak el), novemberben és decemberben pedig már nőtt is majdnem 80 fővel, és elérte a 66 753 alkalmazottat. Néhány nagyobb bank pedig újabb fiókok nyitását fontolgatja, készülnek tehát a piac kiolvadására.
A veszteséget egyébként csak a román könyvelési standard mutatta ki, eszerint 2009-ben 20, 2010-ben 22 bank zárt mínuszban. Jövő január elsejétől viszont Románia is áttér a nemzetközi standardokra, amelyeket már most is használ a legtöbb bank, és ezek alapján most is nyereséget jelentettek.
Rendszerszinten nagyon változó, hogy épp nyereséges-e vagy veszteséges a piac. 2008 végén 4,4 milliárdos volt a nyereség, 2009 januárjában 118 milliós veszteségen állt, márciusban már 209 millió lejes mínuszon, áprilisban pedig felfutott 81 millió lejes profitra. 2010-ben is márciusban még 440 millió lejes pluszon állt, ami augusztusra 718 millió lejes veszteséggé változott.
A bankok természetesen nem hezitáltak a veszteség okai között említeni az ominózus, 50-es számú sürgősségi kormányrendeletet, amely eredetileg sokkal több jogot (haladékot, átütemezést, információt) biztosított a hiteleseknek. A kormány ezt csak decemberben módosította, a bankpiac viszont már attól függetlenül is elkezdte összeszedni magát, a veszteség addig kevesebb mint a felére, 304 millióra olvadt.
A jegybank nem aggódik
A Román Nemzeti Bank egyáltalán nem aggódik az éves veszteség miatt, mert ő elsősorban a fizetőképességet nézi, ami 2010 végén 14,6 százalék volt. Úgy, hogy a hitelintézetek fizetőképessége folyamatosan növekedett: 2007 végén 13,7 százalék volt, 2009 márciusában 13,16, 2010 márciusában 14,2, decemberben 14,6 százalék.
A tavalyi év során a bankok tőkéje is 18 százalékkal emelkedett körülbelül 17 milliárd lejre. Ez 2009-ben 8 százalékkal nőtt. Az IMF néhány kisebb bank labilis helyzetére figyelmeztetett legutóbbi romániai jelentésében, de ezeknek kevesebb mint 2 százalék a piaci részesedésük. Tartalékaik kisebbek, mint az átlag, és hitelportfóliójuk nagyon gyorsan leromlott. Igaz, ügyfelük is kevés, így a rendszerszintű kockázat gyakorlatilag elhanyagolható.
Egyébként évek óta hallatszik banki körökben, hogy túl sok a pénzintézet Romániában, és a nagyhalak hamarosan felfalják a kishalakat. Azok a bankok, amelyek nem tudják finanszírozni a valószínűleg behajthatatlan hiteleket, el fognak tűnni a piacról. „Az utóbbi két év megerősítette, hogy 4-5 százaléknál kisebb piaci részesedéssel nem igazán lehet fenntartható profitot elérni, így a piacnak nincs más választása, koncentrálódni fog” – véli Dan Pascariu, az UniCredit Ţiriac Bank felügyelőtanácsának elnöke.
Honnan származik a veszteség?
A bankok veszteségének legnagyobb oka az a tartalék, amit azoknak a hiteleknek a fedezésére kellett felhalmozniuk, amelyeket valószínűleg már nem tudnak behajtani. Egy nagyobb ügyfél fizetésképtelensége elviheti egy teljes bank profitját a hazai könyvelési szabályok szerint. 2010 végén a teljes bankszektor 23,5 milliárd lej (majdnem 5,5 milliárd euró) ilyen tartalékkal rendelkezett, amely 19,3 milliárd lejnyi olyan hitelt fedezett, amelynek törlesztésével késett a kölcsönt felvevő, vagy valószínűleg nem is tudja visszafizetni.
Az utóbbi két évben a bankok tartaléka megháromszorozódott, így pedig teljesen érthető, hogyan jutottak el a 2008 végi 4,4 milliárdos nyereségről 304 milliós veszteségre 2010 decemberére. Az jövőre fog eldőlni, miképp változik a román bankrendszer stabilitása, amikor is a piaci szereplők áttérnek a jelentéstétel nemzetközi standardjaira. A bankárok szerint a tartalékok csökkenni fognak, mivel a garanciák értékét nagyobb arányban tudják majd leírni, a profit pedig emelkedni fog, illetve a veszteségről könnyebben térnek majd át nyereségre.
