Románia, az uniós templom egere

Több mint hat millió román állampolgár anyagi nélkülözésben él, míg a lakosság 41,4 százaléka, majdnem 9 millió személy a szegénységi küszöb határán tengődik, vagy a társadalmi kirekesztődés veszélyével néz szembe.



Az Eurostat múlt héten hozta nyilvánosságra az uniós szegénység statisztikáját, amely szerint

Romániában él a legtöbb szegény uniós polgár.


Szám szerint 6,6 millió az Eurostat adatai szerint, amelyeket még 2010-ben gyűjtöttek, és 21,47 milliós összlakossághoz viszonyítottak. A tavaly őszi népszámlálás hivatalos, de még nem végleges eredménye szerint viszont Románia lakossága alig haladja meg a 19 millió főt.

A szegénységi küszöb határán 8,89 millió személy él Romániában az Eurostat adatai szerint, az ország lakosságának 41,4 százaléka. Ennél magasabb már csak Bulgáriában a veszélyeztetettek aránya, 42 százalék. Ez Lettországban 38 százalék, Litvániában 33 százalék, Magyarországon 30 százalék. Érdekes módon egy volt szocialista, közép-európai országban, Csehországban a legalacsonyabb, mindössze 14 százalék, miközben Svédországban és Hollandiában 15 százalék, Ausztriában, Finnországban és Luxemburgban 17 százalék.


A szegény holland menő romániai lehet

A fenti adatok természetesen viszonylagosak, a szegénységi küszöböt minden országban az illető ország átlagjövedelméhez viszonyítják. Egy szociális segélyen élő svéd vagy holland ugyanazzal a jövedelemmel Romániában módos jól keresőnek számítana.

Az Eurostat számítási módszere azokat a személyeket tekinti a szegénység által fenyegetetteknek, akik olyan háztartásban élnek, ahol az egy főre eső jövedelem nem éri el a szociális kiigazításokkal együtt számolt országos átlagjövedelem 60 százalékát. A háztartáson belül egy főre eső jövedelem sem egyenlő mértékű: 1 egységet számolnak felnőttenként, felet minden, 14 évet betöltött tagjai, és 0,3-at a háztartás 14 éven aluli tagjaira.

Az egész Európai Uniót tekintve lakosainak 23,4 százalékát fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kitaszítottság, 8,1 százaléka pedig komoly anyagi nélkülözésben él.


Románia harmada nyomorog

Az ország 31 százaléka, 6,65 millió lakos komoly anyagi megszorítások között él az Eurostat számítása szerint. Az Európai Unió statisztikai hivatala azokat tekinti nélkülözőknek, akiket az alábbi kilenc gond közül legalább négy sújt:

• nem tudja időben fizetni a lakbért, lakáshitelt vagy a rezsiszámlát,
• nem engedheti meg magának, hogy megfelelően kifűtse a lakását,
• váratlan kiadásokat nem tudna miből fedezni,
• nem engedheti meg magának, hogy legalább minden második nap húst, halat vagy más, proteinben gazdag ételt egyen,
• nem engedhet meg magának egy egyhetes szabadságot évente,
• nem tud autót vásárolni és fenntartani,
• nem tud mosógépet vásárolni,
• nem engedhet meg magának egy színes televíziót,
• nem tud rögzített vonalas vagy mobiltelefont vásárolni és fenntartani.

Az életszínvonal-különbséget az egyes uniós tagországok között jól jelzi, hogy lakosainak hány százaléka tekinthető eszerint a mutató szerint nélkülözőnek. Romániában a népesség 31 százaléka, Bulgáriában (2,6 millió) a népesség 35 százaléka, míg a lista másik végén a luxemburgiak fél, a svédek 1,3, az osztrákok 2,2 százaléka nélkülöz.

A közép-kelet-európai országok közül Bulgária és Románia után Lettországban a legmagasabb a szegények aránya, 27,4 százalék, Magyarországon 21,6 százalék (2,1 millió fő), Litvániában 19,5 százalék, Lengyelországban 14,2 százalék (5 millió fő), Szlovákiában 11,4 százalék, Észtországban 9 százalék.

Az euróövezet adósságválságának epicentrumában, Görögországban a lakosság 11,6 százaléka esik a szegénység fentebb meghatározott kategóriájába. Érdekes Spanyolország esete, ahol évek óta 20 százalék körüli a munkanélküliség, de a 2010-es adatok szerint a lakosságnak csupán 4 százaléka nélkülöz.

Ez alacsonyabb a franciaországi 5,8 százaléknál (3,5 millió fő), a brit 4,8 százaléknál vagy a német 4,5 százaléknál, ahol 3,6 millió személy tekinthető szegénynek. Olaszországban ez az arány 6,9 százalék, Portugáliában pedig 9 százalék.