Augusztus 25-én hisztériahullám borította be Romániát. Az augusztus elején nyilvánosságot látott új adó- és járulékfizetési szabályok értelmében az úgynevezett szabad foglalkozású adófizetők nem évente, hanem havonta kötelesek nyilatkozni bevételeikről, és a bevallás alapján befizetni járulékaikat.
A módosítás következtében összeomlott a hazai adminisztráció,
amely képtelen volt ötszázezer adózó adatait összesíteni és ez alapján kezelni a befizetéseket. A szakmai szervezetek nemcsak adminisztratív okokra hivatkozva tiltakoztak a módosítások ellen, hanem azért is, mert a rendelkezés méltánytalanul megterheli a rendszerint bizonytalan bevételekből élőket.
az állam szívesen belenyúlna
Alig két héttel a nagy port felkavart rendelkezéssorozat után a Boc-kabinet átalakítására került sor: távozott az augusztusi intézkedéseket szorgalmazó munkaügyi- és pénzügyminiszter is. Az új pénzügyminiszter első bejelentése erre a módosításra vonatkozott: a következőkben a kifizetőt (megrendelőt) és nem a bevételezőt illeti a járulékfizetési kötelezettség.
Gheorghe Ialomiţanu bejelentette: a társadalombiztosítási járulékokat az alkalmazó köteles visszatartani és azokat befizetni az államháztartásba. A tervek szerint erről a módosításról sürgősségi hatállyal már a szeptember 8-i ülésén dönt a kormány. Ez az eljárás érint mindenkit, aki jogszerűen teljesíti eseti vagy rendszeres megbízásait, és a pénzmozgása követhető legális módon.
Megoldatlan viszont az ilyen típusú feketemunka megadóztatása,
például a rendkívül jól virágzó „manelepiac” átvilágítása: ma euró zrek cserélnek gazdát a román szórakoztató iparban anélkül, hogy ezek után a bevételek után bárki is adózna vagy járulékot fizetne. Ialomiţanu úgy véli, megoldást jelenthet, ha a jövőben vagyonosodási vizsgálat keretében ellenőriznék, ki milyen bevételről (nem) számolt el.
Az új pénzügyminiszter nem erősítette meg, hogy a következő időszakban “lagzikommandókat” vet majd be a kormány, de figyelmeztetett arra, hogy az Európai Unióban bevett gyakorlata van a vagyonosodási vizsgálatnak: nálunk várhatóan január elsejétől kell ellenőrzésekre számítani.
A vagyonosodási vizsgálat módszertanán most dolgozik az Országos Adóhatóság, de “alapanyag” bőven van. Nem hivatalos lista alapján például ismert a hazai manele-piac legjobban fizetett előadóinak bevétele:
Sorinel, az aranygyerek három órára 7500 euróért bérelhető
Adi Vâlceaból már potom 4500 euróért leszerződtethető, de ő előre kéri tiszteletdíjának 30
százalékát, és nem szereti, ha hazudnak neki
Vali Vijelie óránként 2500 euróért bazsevál, Craiovai Jeannak jégből van a szíve, ő ötezer eurót kér koncertenként.
A nagy öreg, akit egyébként illegális bevételeiért eddig is sokat támadtak, Adrian Copilul Minune szintén nem érzékeny lélek, ő hétezer euróért lép fel. Az abszolút sztár azonban Florin Salam,aki tízezer euró alatt szóba sem áll a megrendelőkkel.
A manelesztárok bevételeinél sokkal jobban követhető a romániai írók vagyonosodása vagy éppen vagyontalanodása, íme a sztárlista azokról, akik tényleg keresnek a kreatív munkájukkal:
Mircea Cărtărescu, az itthon és külföldön is legismertebb román írók egyikeként húsz éve közöl a Humanitas kiadónál, 23 könyve eddig 429 200 példányban jelent meg, és ezért összesen 343 200 eurónak megfelelő lejt kapott honoráriumként.
Neagu Djuvara 15 megjelent kötettel évente 8000 eurót keres, Horia Roman Patapievici hét könyvvel, 146 000 eladott kötettel évi 6000 eurót keres. Ana Blandiana mögött 9 kötet ál, de ő – mivel csak 49 800 példányt adtak el a nevével – csupán évi kétezer eurót tudhat magáénak. Ezek az összegek azonban kiegészülnek a fellépési díjakkal, az irodalmi díjakkal (amelyek Romániában nagyon alacsonyak, maximum egy-két ezer eurót kóstálnak).
Az igazán jó piac a hangoskönyv:
Neagu Djuvara csak „A románok rövid történelme fiataloknak” című DVD-jével 3500 eurót keresett. Nem mindenki keres azonban ennyit, a néhány „nagy” név után látványosan zuhan a honoráriumok értéke.
Viszonylag fiatal, de igen ismertnek számít Lucian Dan Teodorovici prózaíró: őt a Polirom kiadó jelenteti meg, és itt a tavalyi kötetéért (Celelalte povesti de dragoste – És más szerelmi történetek) 1500 lejt kapott. Ugyanebben az évben kiadta egyik regényét az amerikai Dalkey Archive Press 1500 dollár tiszteletdíjért.
A budapesti L’Harmattan Kiadó ugyanezért a munkáért 700 eurót fizetett a hazai szerzőnek: ő vezeti az új generáció bevételi toplistáját, de mint látható, éves honoráriuma alig haladja meg a kétezer eurót, vagyis kötetei után havonta kemény 166 eurós mérleget zárhat.
A rekordösszegeket és a legkisebb honoráriumokat is megadóztatva a kormány tavaszi becslései szerint a GDP 0,024 százaléka, vagyis 130 millió lej folyhat be az államkasszába egy év alatt. Ha a kormány legfrissebb terve (a járulékok összegének megkétszerezése) jövőre megvalósul, akkor ez az összeg hozzávetőlegesen 260 millió lejre módosul.