Meg van bocsátva, Szilárd!

A Tusványos Press “főadminisztrátora” egy blogban töredelmes vallomást tesz. Igaz, hogy “nem pazarolja erre a Tusványos Press értékes felületét”, de azért mégiscsak vallomás. Azt mondja Demeter Szilárd barátunk – pontos tisztsége szerint a tábor “sajtókapcsolatokkal is megbízott felelős szervezője” -, hogy biza ő “kifelejtett” a listáról egy meghívottat.

“Kedves Sali, (…) egyszerűen kifelejtettelek, no. Bocsi” – szabadkozik a felelős szervező, és a magyarázkodásba rejtett irónia sem változtat azon, hogy biza ez mulasztás.

Vagy lehet, hogy mégsem az. Lehet, csak az van, hogy könnyebb elismerni egy személyi mulasztást, mint azt, hogy szigorú pártdirektívák határozzák meg, kit lehet meghívni a Tusványosra, és kit nem. Hogy az örökké a kizárósdira panaszkodók a baglyok, akik a verébre mondják: nagyfejű.

Nos, kedves Szilárd, memóriakieséseid elég szelektívek. Nem feledkeztél meg meghívni a jobbtól szélsőjobbig terjedő teljes erdélyi és magyarországi sajtópalettát – Krónika, Erdélyi Napló, Polgári Élet, Reggeli Újság, illetve Heti Válasz, Magyar Nemzet –, de az Új Magyar Szót igen. És mindenki mást, akire nem illik egy bizonyos narancssárga egyenruha.

Értem én azt is, hogy mi a cél:  jó lenne kiugrasztani a nyulat a bokorból, megtudni, ki lehetett az, aki szivárogtatott. Aki kiadta az “ellenségnek” a szigorúan titkos információt a listákról és a kihúzásokról. Sajnálom, Szilárd, de nem lehetek a segítségetekre ebben, nem adhatom ki a forrásaimat.

“Tusványos (...) arról szól, hogy személyes viszonyulásainkon felülemelkedve igyekszünk az érdemi párbeszéd terévé szélesíteni (…) – írja Demeter Szilárd. Igen, talán valóban erről szólt valamikor. De ma már sajnos nem. Ma az “érdemi párbeszéd” Tusványoson egy antiszemita Erdélyi Napló és egy mélymagyar Polgári Élet közt zajlik.

És vissza még egy megjegyzés erejéig a feledékenységhez. Mi lett volna, ha mondjuk Orbán Viktort “felejti ki” egy felelős Tusványos-szervező? Akkor azt olvasnánk ott azon a blogon, hogy “Kedves Vitya, egyszerűen kifelejtettelek, no. Bocsi”?
…
Meg van bocsátva, Szilárd!