Jó étvágyat!
Úgy tudtuk, a politikusok gardróbját a feleségük és a protokoll-tanácsadójuk állítja össze. Változni látszik a külpolitikai trend: amikor a politikusok nem a nyelvükre harapnak rá, divatba jönnek a szakácsok. Nyelni tudni kell.
Kezdem azt hinni, hogy amikor Szaakasvili megette saját nyakkendőjét, tulajdonképpen a politikában nagy jövő előtt álló, gardrób-gasztronómiai fiesztát jelzett előre.
Az elmúlt héten senki sem csodálkozott volna, ha a pakisztáni diktátor, Pervez Musarraf a tábornoki zsinórját rágcsálta volna anélkül, hogy citromot facsart volna rá előtte, vagy ha a kijevi „áruló” Julia Timosenko, akit Ukrajna elnöke most moszkovita ügynöknek néz, a nemzet szeme láttára nyelte volna le a fésűjét a kontyából vagy a narancssárga orosz ingét.
A derű, amellyel a tüzes sütőlap táncosa, Hugo Chávez bejelentette a venezuelai OTV-n, hogy meghívta az orosz flottát a Karib-tengerre „baráti és munkalátogatásra”, gyanítom, hogy Bush úrnak egyből meghozta az étvágyát egy zoknis rántottára à la Fehér Ház.
Az oroszoknál a dolog egyszerűbb: egy közmondás szerint kevés tejföllel még egy pár bocskort is el lehet fogyasztani, nemhogy egy gusztusos és illatos országot, mint amilyen Grúzia.
Végül az egyedüliek, akik kivételt képeznek a szabály alól, azok a románok, akik az öltözék iránti tiszteletből inkább egymást eszik.
Mircea Dinescu: Poftã bunã!, COTIDIANUL
