Dönts racionálisan. Legalább te

Elnökválasztási kampány az Egyesült Államokban, az utolsó hetek témái: gazdasági válság, egészségügyi rendszer reformja, adópolitikák, középosztály problémái, nyugdíjendszer reformja, nemzetbiztonság, külpolitika, az ország egysége.

Elnökválasztási kampány Romániában, a problémák szinte ugyanazok, az utolsó hetek témái:  Kinek van a kezében nagyobb és hazug média?  Ki mögött vannak nagyobb oligarchák? Ki lopott többet ki alatt? Ki a nagyobb kommunista? Ki mennyi milliót dobott ki a kampányra? Kinek a pártjában nagyobb méretű a nepotizmus? Ki a nagyobb hazug?


Valóban felpofozott egy gyereket az egyik jelölt?

A vasárnapi választás nem ezekről szól. Nem arról szól, hogy ki mögött vannak nagyobb sajtómágnások. Igen, a hírtévék Romániában is – ahogy a világon mindenütt – elfogultak. Nincs olyan Antena 3-as híradó, ahol ne szívatnák Bãsescut. Egyre ritkábban van ilyen a Realitateán is (bár a tavaszi pálfordulásig a Realitatea volt Bãsescu leghatékonyabb PR-gépezete). Talán a CNN objektív? Hát a Fox News? Na és a Hír Tv? Ugyan, ne várjunk el olyasmit, ami nálunk fejlettebb demokráciákban sem működik.


Nincs politikát függetlenül tárgyaló média sehol.

Arról sem szól igazán ez a választás, hogy melyik párt mögött vagy között van több nagyvállalkozó, mogul, oligarcha. De melyik párt mögött nincs? Nemcsak Romániában, hanem bárhol a demokratikus világban: pártok mögött gazdasági érdekszövetségek, nagy cégek, lobbik és természetesen nagyvállalkozók vannak. Nincs ez másképp az USA-ban sem, vagy Németországban, Olaszországban, Nagy Brittaniában, Magyarországon vagy akár Észtországban. Ugyanolyan érdekcsoportok vannak a PSD, PD-L vagy a PNL mögött is.

Mitől különbözik egymástól egy Videanu, Patriciu vagy Voiculescu? Más pártszínekben gyűjtötték a milliárdjaikat. Ennyi. Minden párt kormányzása alatt sumákolták és sumákolni fogják a közbeszerzéseket ebben az országban, minden kormányzati ciklusban egyformán nyúltak le közpénzeket, és még le fognak. Ne gondoljuk azt, hogy az egyik párt moguljai jobbak, mint a másiké. Van egy régi közmondás: „Mi a korrupció? Amiből minket kihagytak.” Még az sem igazán fontos, hogy

ki a nagyobb kommunista.


Bãsescu párttag volt, nem is akármilyen szintű, hisz a kommunista állam nem bízta kereskedelmi flottáját akárkire. Geoanáról nem tudni, hogy párttag volt-e, de az apja magas katonai rangja miatt a kommunista rendszer azon részéhez tartozott, amely kiváltságokat élvezett.

A PSD-ben találunk volt nómenklaturistákat bőven. Nem különben a PD-L-ben is. Mi a különbség Iliescu és Stolojan között? Az egyik a kommunista párt központi bürójának volt a tagja, a másik a kommunista állam pénzügyminisztériumában volt igazgató. A PSD-s Iliescu hozta a bányászokat Bukarestbe, de Traian Bãsescu volt akkor annak a közlekedési minisztériumnak az államtitkára, amely a vonatokat rendezte a bányászok utaztatására. A PD-L is ugyanabból az Iliescu féle FSN-ből vált ki 1992-ben, és egészen 2005-ig a szocialista internacionálé tagja volt.

Teljesen logikus, hogy mindkét nagy párt meghatározó embereinek nagy része párttag volt 1989 előtt, be volt ágyazódva a rendszerben. Másképp nem sok esélyük lett volna nagyot halászni a kilencvenes évek jogi zavarosában. Ennek a ténynek a relevanciája vajmi kevés ezen politikusok mai tevékenységének és hatékonyságának kérdésében. Nem határoz sokat az sem, hogy

ki mennyit költött a kampányra, és ebből mennyi a közpénz.


Minden párt költ közpénzt a kampányra, és minden nagyobb párt minden kampányban túlköltekezi magát a legális határokon. A kampányelszámolás Romániában sajnos a könyvelés nevű művészet egyik legkifejlettebb ága. Amíg nem változnak a pártfinanszírozási jogszabályok, illetve amíg az ellenőrző szervek vezetőit is a politikum nevezi ki, ez nem fog megváltozni. Nincs lényegi különbség ebben a két nagy párt között.

Még arról sem szól ez a választás, hogy az egyik jelölt valóban megpofozott egy gyereket vagy sem ezelőtt öt évvel. Most őszintén: nem teljesen mindegy azok után, hogy cigányozott, puncizott, örményezett, keresztelőzött? Határoz ez már valamit? Érinti ez valahol az én életemet, illetve a következő öt év perpektíváit? Nem. Mindez

politikai kommunikációs illúzióteremtés.


Egy mesebeli világ, amelyet a kampánystábok teremtenek meg azért, hogy mi, választók az érzelmeinkre hallgassunk, ne az eszünkre. Ne azért szavazzunk valakire, mert jó vagy rossz elnök lesz, ne azért mert jó vagy rossz kormányzást hozhat, hanem azért, mert jó vagy rossz fiú.

Nos, azoknak szólnak az alábbi sorok, akiknek ezek a témák rózsaszín lufik, és inkább az alapján szeretnének szavazni, ami valóban fontos. Nem könnyű megint a kisebbik rosszat választani, de dönteni kell. Hisz ha nem megyünk el szavazni, azokra bízzuk a döntést, akiket a két mamutpárt kisbuszai szálítanak majd egyik botoºani-i vagy teleormani faluból a másikba voksolni.


A vasárnapi választás előtt 3 kérdést érdemes feltennie egy racionálisan szavazni akaró embernek:

1. Milyen elnök kell Romániának a következő 5 évben?

Az alkotmány szerint az elnök egy egyensúlyt teremtő, a hatalmi ágak között mediáló személy, aki külföldön az ország imidzse, belföldön a nemzetbiztonság és az egység garanciája. Bãsescu egyensúly helyett cirkuszt teremtett, mediálás helyett kiosztást, külföldön tisztelet helyett mellőzést, belföldön bizonytalanságot és megosztást. Nem elnök matéria. Pont. Geoanã legalább értelmiségi ember, diplomata karrierrel maga mögött. Két rossz közül azt választom, amelyiket még nem próbáltam ki.

2. Milyen kormányzást ígér a jelölt győzelme?

A ország jelenleg gazdasági, politikai és szociális válságban van. Most csak egy olyan kormány jöhet, amely politkailag stabil, parlamenti többség támogatja, szakmailag felkészült, és olyan miniszterelnök vezeti, aki nem valakinek bábuja, hanem saját maga is képes dönteni, önmagában is képes felelősséget vállalni a kormány hatékony működéséért. Ezt a kulcsfontosságú kérdést jelen pillanatban kielégítő módon csak a Klaus Johannis körül kialakult koalíció biztosítja. Ha Bãsescu nyer, tovább folytatódik a megnyomorító patthelyzet. Erre nincs már sem idő, sem energia, sem pénz.

3. Mi a jobb nekünk, erdélyi magyaroknak?

Nekünk is a legjobb az, ha egy megfelelő elnök vezeti az országot, olyan, aki megfelelő kormányt tud helyzetbe hozni. Ebben az országban élünk, ugyanazok a dolgok nekünk is fontosak (kellene, hogy legyenek), mint a román többségnek, hisz minket is pontosan úgy érint a román állam működése vagy nem működése.

Mindemellett azonban nekünk cseppet sem mindegy, hogy kisebbségi léthez kötődő kérdéseinkhez hogyan állnak hozzá. Az utóbbi 20 év tapasztalata azt mutatja, hogy mind kisebbségjogi előrelépés, mind magyarlakta területeket érintő állami fejlesztés, mind magyar oktatást és kultúrát támogató állami forrásnövekedés akkor volt igazán tapasztalható, amikor az RMDSZ kormányon volt. Az RMDSZ-kormányzásról sokan ellentmondásos véleményt hangoztatnak. Egyfelől lekurvázzák a Szövetséget, mert hol ezzel, hol azzal „bújik ágyba” (én inkább hatékony politizálásnak hívom), de másfelől milyen jó, ha van kihez menni egy helyi vagy országos hivatalba, milyen jó, ha van akit felhívni, ha el kell intézni valamit, milyen jó, mikor könnyen kerül állami pénz valamelyik fontos fejlesztési vagy kulturális projektre.

Az RMDSZ 6,5 százalékos politikai erő. Nem 26, sem 36. Nem engedheti meg magának, hogy ideológiai vagy szépszem alapon válogasson a koalíciós partnerek között. A maximumot kell kihozni ebből a 6,5 százalékból. Ehhez néha a (látszólagos) ördöggel is szövetségre kell lépni. Gyakran adódnak kényszerpályák, sosem könnyű. Kicsik vagyunk, ez van.


Az alternatíva a doktrinálisan elvhű, büszke, nagymagyar politizálás

– amely szép, csakhogy a megfogható eredményessége egy számjegyű: 0. Nos, a csillagok jelenlegi állása szerint mi csak a liberálisokkal egy csomagban kerülhetünk kormányra, hisz a mérleg nyelve szerepét a román politika hárompólusúvá válásával gyakorlatilag elvesztettük. Oda kell mennünk, ahová a PNL megy. Ez tehát a negyedik döntő érv, amiért tudom, hogy hová szavazok vasárnap.

Döntsd el magadnak te is. De ne a kampánykommunikációs ködök, fajsúlytalan médialufik érvei alapján. Dönts racionálisan.