A magyar plágium napja
Miután igen megtisztelően és zavarbaejtően a Ctrl+V áldozatává váltunk, megosztunk még néhány másolásra alkalmas és javallott gondolatot, szókapcsolatot.
A Schmitt-botrány napján, hat nappal azután, hogy megjelent Magyar címer, román kenyér című jegyzetem a manna.ro oldalán, az erdely.ma-n is megjelent egy szöveg ugyanezzel a címmel, sőt az én saját mondataimmal, de szerzőként – az ismert magyarságpolitikai okokból kifolyólag, nem meglepő módon – nem én, hanem Aszalos István volt feltüntetve.
Egészen jólesett volna a történet, mert a mandinerre (forrásmegjelöléssel és nevemmel) átemelt szövegem alatti kommentekből minden kiderül rólam – gennymagyarkorcserdélyi, ribanc, prostituált, a fajta szégyene ésatöbbi –, csak az nem, hogy én
Székelyföldön koppintott szerző lennék.
Mit tegyünk, kemény klíma ez. Izé, amaz. Örömömet azonban mérsékelte, hogy Aszalos István az én mondataimmal, szófordulataimmal mégsem jut el az eredeti cikkem következtetéséig: a történelmi megbékélés szükségletéig és annak feltételéig.
Az erdely.ma és Aszalos István érdeme azonban, hogy a magyar köztársasági elnöki hivatallal ellentétben a kínos egybeesések felvetése után azonnal léptek. Előbbi módosította a címet, kiiktatta az átvett mondatokat, utóbbi részben kigyomlálta az átvételeket, és belinkelte az eredeti szöveget. Igazán nem kellett volna!
Szerencsésebbnek tartanám, ha néhány alapötletet gátlástalanul másolna és adna tovább minden blogger, portál, és nem hozna zavarba, ha az
RMDSZ, EMNT és EMNP is rávetné magát.
Például ideje lenne már átfogó kulturális, társadalmi, tudományos, civil programot kidolgozni a román-magyar megbékélésre. Volt már ilyen etno békekötésre példa a történelemben.
Miért csak azt követeljük, hogy a kisebbségek tanulhassák a saját történelmüket a hazai közoktatásban? Tegyük kötelezővé a kisebbségek – magyar, roma, német ésatöbbi – részletes történetét a többség számára is. Miért nem tantárgy a magyar nyelv az erdélyi román iskolákban?
Miért csak Budapestről szervezünk Erdélybe osztálykirándulásokat? Vajon mennyit nyerne ez az ország, ha a bukaresti, a iaşi román gyerekek Székelyudvarhelyre, Gyergyóba járnának nyaranta táborozni? Egészen lázba hozna egy, a román és a magyar akadémiák közötti programszerű együttműködés, a közösen újraírt Erdély történelme. A közigazgatás interaktív, soknyelvű működtetése.
Ötlet van rengeteg, lehet kopipésztelni, mert a magyar nemzeti együttműködés lelke a plágium. Quod erat demonstrandum.
